Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után, 1718-1828
22 Kovách Géza fc=? Agrártörténeti tanulmányok részt a megváltozott életforma miatt (szabók, szűcsök, csizmadiák, kalaposok, kőművesek, ácsok stb.). A mezővárosi fejlődés már az úrbérrendezés alkalmával megfigyelhető. Ha a 300 családot meghaladó helységeket mezővárosoknak tekintjük, akkor a tanulmányozott megyékben a következő kép tárul elénk: Megye Nagyközségek száma 200-nál több család 300-nál több család 1780 1828 1780 1828 Szatmár7 1 2 Bihar 7 31 6 27 Arad 13 33 3 28 Temes 37 42 25 47 Torontál 23 23 15 104 Krassó-Szörény 24 34 21 27 Ezekhez számítandók a szabad királyi városok: Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Temesvár és Karánsebes. Az árutermelő parasztság erősödése révén erős vagyoni eltolódás is megfigyelhető. A XIX. század elején erősen megnő a zsellérek, szolgák száma. Ők részben a módosabb parasztgazdáknál, részben a kamarai birtokok eladása során kialakuló majorságokban nyertek alkalmazást mint béresek, konvenciós cselédek, alkalmi napszámosok. Ezt a folyamatot az 1828-as általános összeírás adatai igazolják. Vármegye Családok száma Jobbágy Házas zsellér Házatlan zsellér Szolga Iparos Kereskedő Honoratior Szatmár 9437 6453 1162 451 274 34 9 Bihar 29 956 25 196 3211 578 1010 274 39 Arad 22 846 8260 818 529 702 45 Temes 30 728 10 861 4248 2922 2255 278 58 Torontál 21 848 16 679 6817 4658 2880 499 39 Krassó-Szörény 27 832 9070 1205 848 725 90 46 A megművelt földek tekintetében nehéz táblázatot készítenünk, mivel a két ösz- szeírásnál más és más kritériumok szerint mérték fel a földeket. Az úrbéri földek meny- nyisége a Bánátban már nemigen növekszik, változik azonban összetétele a megművelés tekintetében. Mindenekelőtt csökken a kaszálók és legelők aránya a bevetett területek
