Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

A kézművesek és a céhek történetéről - A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században

fc==? A MESTERSÉGEK ÉS CÉHEK ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fcs=)

209

Alig öt esztendő múlva, 1720-ban már jelentős haladásnak lehetünk tanúi mind a mesteremberek számának, mind a mesterségek fajainak tekintetében. Az 1720-as ösz- szeírások kimutatnak 57 szabad mesterembert, 52 másik mestert a határőrség szolgálatában, 14 szabad kereskedőt, 7 kalmárt a határőrség szolgálatában, 12 kocsist.14

A harmadik összeírás 1746-ból való, s ez még további gyarapodást tanúsít. Eszerint Arad városban összeírtak:

9 szabót (sartor)

8 csizmadiát (cothurnarius)

7 fazekast (figulus)

6 tímárt (coriarius)

6 kovácsot (faber ferarius)

5 péket (pistor)

5 cipészt (sutor)

5 kerékgyártót (rotariga)

5 mészárost (lanio)

5 kőművest (murarius)

4 kádárt (vietor)

4 aranymívest (auriga)

3 szűcsöt (pellio)

5 kanalast (lingurarius)

2 serfőzőt (braxator)

1746-ra tehát az aradi mesteremberek száma 113-ra, a mesterségeké pedig 29-re

emelkedett.15 Tekintve, hogy ekkorra már a Maros menti határőrséget felszámolták, a mesteremberek mind szabadosoknak tekinthetők. Ez a növekedés a későbbi években is tapasztalható. 1759-ben számuk már 128, 1761-ben 147, 1765-ben 264 és 1769-ben 277.16

A kézművesek számának gyors szaporodása a korabeli viszonyoknak megfelelően megkövetelte a korporációs szervezkedést, minek következtében csakhamar sorra alakultak az aradi céhek.

Legelsőnek a német szabók céhe alakult meg 1718-banA Eredeti céhlevele mindmáig fennmaradt. Márki Sándor adatai szerint a német szabókkal együttműködtek a magyar szabók, görögkeleti szűcsök, takácsok és kötélverők.18 Mindez egyben igazolja azt az oklevelekkel is alátámasztott tényt, miszerint a céhek Aradon vallás és nemzetiség szerint tömörültek. 1725-ben adta ki III. Károly a görögkeleti szűcsök céhlevelét. A város első monográfusa, Lakatos Ottó a város legrégibb céhlevelének tekinti. Az időközben elveszett cirill betűs, szerb nyelvű céhlevél igen díszes kivitelezésű volt, s mintegy 28 cikkelyből állott.19

Ugyancsak 1725-ös keltezésű a kerékgyártók, kovácsok közös céhe, melynek céhlevelét 1818. március 5-én újították meg.20

14 Uo. 207-213.

15 Gheorghe Ciuhandu: Románii din Cimpia Aradului. II. Arad, 1941. 26-34.

16 Márki: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. 854.

17 Aradi Múzeum Levéltára. Céhlevelek.

18 Márki i. m. II. 856.

19 Lakatos i. m. II. 179-180.

20 Aradi Múzeum Levéltára. 226.

2 szappanfőzőt (smigmator) 2 gombkötőt (nodularius)

2 rézművest (cuprarius)

2 kötélverőt (funifex)

2 üvegest (vitrarius)

1 szitakötőt (cribrator)

1 kőfaragót (sculptor)

1 borbélyt (tonsor)

1 bábsütőt (ceroplasta)

1 festőt (pictor)

1 asztalost (arcularius)

1 bádogost (laminarius)

1 cserepest (tegularius)

18 kalmárt (mercator)