Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században
210 Kovách Géza ь==? A kézművesek és a céhek történetéről A német cipészek céhe 1731-ben alakult meg. АIII. Károly által kiadott céhlevelet 1764- ben Mária Terézia megújította. Számadásai 1731-től kezdve fennmaradtak.21 1831- ben a céh fényes keretek között ünnepelte meg százéves fennállását. Ez alkalommal a város négy nemzetisége, románok, magyarok, németek és szerbek álltak díszőrséget a város piacán. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1731 és 1819 között a céh összesen 297 új mestert vett fel,22 míg 1772 és 1819 között a felszabadított inasok száma 571.23 A német ácsok a kőművesekkel közösen szintén 1731-ben szervezték meg céhüket. Pecsétnyomójuk 1765-ből maradt fenn. Eredeti céhlevelük elveszett, az újat 1816-ban I. Ferenc adta ki. A céh számos országot bejáró inast és legényt szabadított fel, kiknek vándorkönyvéről a céh rendszeres kimutatást készített.24 Évi számadásuk is jómódról és busás bevételekről tanúskodik. A céh 1872-ig, a céhek megszüntetéséig állott fenn, amikor is ugyancsak módos ipartársulattá alakult át. Az aradi céhek általános felvirágzására azonban főleg Mária Terézia uralkodása alatt került sor, amikor sorra alakultak meg az új céhek. 1748-ben bocsátották ki a csizmadiák céhlevelét. A céh mint magyar céh szerepel, de a nevek lajstroma szerb és román mesterek jelenlétére is vall. A város egyik legnépesebb céhe lett. A jegyzőkönyvek 1846- ig vezetik pontosan a mesterek névsorát, mely szerint 1767-ben 32, 1787-ben 44, 1807- ben 72, 1817-ben 107, 1827-ben 139, 1837-ben 152 s 1846-ban 197 tagja volt a céhnek.25 A vallási és nyelvi különbségnek megfelelően a tímárok is két céhbe tömörültek. A magyar tímárok főleg kordovánbőr, a német tímárok karmazsinbőr készítésére specializálták magukat. A magyar tímárok céhe már а XVIII. század első felében létezett, céhlevelük azonban elveszett. Megújított céhlevelük 1826-ból való.26 A német tímárok céhe (Rothgerber) 1819. március 5-én keltezett oklevelét Bolognában adta ki I. Ferenc császár. 49 pontos szövege már a központi szervek által átdolgozott prototípusra vall.27 Hasonló szövegű az 1826-os keltezésű német szűcsöknek adott céhlevél is.28 A lakatosok, asztalosok céhe Lakatos Ottó szerint már 1720-ban megalakult, 55 cikkelyes levelük azonban 1761-ből való. 1818-ban beadott kérésükre 1825-ben új, 44 cik- kelyes céhlevelet nyertek.29 1722 és 1871 között mintegy 92 asztalos- és 63 lakatosmester tartozott a céhhez, s ehhez adandó még 180 mester a megye különböző helységeiből.30 Szimbolikus zászlójuk 1776-ból való, melyet a későbbiekben többször is megújítottak.31 Jól szervezett, vallásonkénti céheket alkottak a szabók. A görögkeleti szabók már 1765- ben, a német és magyar szabók 1819-ben nyertek céhlevelet. Ez a megoszlás egyben a ruhafélékre is vonatkozik, amennyiben a görögkeleti szabók elsősorban suba és parasztruha készítésére, a német szabók városi és katonaruha, a magyar szabók pedig 21 Állami Levéltár, Arad. Céhlevelek, 54. 22 Uo. 51. 23 Uo. 52. 24 Uo. 2., 5., 6., 12. 25 Uo. 1751-es összeírások; Lakatos i. m. 192. 26 Aradi Múzeum Levéltára. 222. 27 Uo. 216., 223. 28 Uo.; Lakatos i. m. 170. 29 Aradi Múzeum Levéltára. 216., 222., 223. 30 Lakatos i. m. 170. Uo. 171. 31
