Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Agrártörténeti tanulmányok - A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után, 1718-1828

20 Kovách Géza &===? Agrártörténeti tanulmányok spanyolok, továbbá krassovánok, csehek, Vingára és Óbessenyőre katolikus bolgárok, tiroli bányászok, örmény, görög és illír kereskedők. A kamara - hiszen minden a kamara birtoka volt - igyekezett anyagilag is segíte­ni az új telepeseket. Nemcsak nemesített magvakat, fajállatokat bocsátott ingyen a ren­delkezésükre, de szabályozta a vadvizeket, mindenekelőtt a Bégát, biztosította a szabad irtást (földfoglalást), sokévi adó- és dézsmamentességet adott. Céhek, manufaktúrák és kereskedelmi társaságok alakultak. Temesváron, Resicán létrejöttek az első gyárak. A telepítések története részleteiben ismert, és bőséges irodalma van. Mi akkor az, amit ma hozzáadhatunk? A statisztika, melynek fényében képet alkothatunk arról a gyors gazdasági felemelkedésről, mely egy rövid évszázad alatt a Bánságban bekövet­kezett. Az új telepesek nyugat-európai agrárkultúrát hoztak be. Röviden: jobb termőké­pességű magvakat, fajállatokat, mindenekelőtt a mecklenburgi lovat, munkaeszközöket (váltóekét, vasboronát, társzekeret), vetésforgót, ipari és takarmánynövényeket, nagy­méretű kukorica- és burgonyatermesztést, mely lehetővé tette a belterjes állattartást. Eh­hez járult természetesen a maga korában korszerű infrastruktúra, a mezőgazdaságot, építkezést kiszolgáló és a ruházatot biztosító kisipar. Beszélhetünk az új települések jellegéről is. Jellemzővé válik a négyzetes utcaháló­zat, nagy központi vásártérrel, a többnyire egyholdas belső telkek. A belső önkormány­zat is kiépül, az új faluközösségek terheiket közösen, pénzben váltják meg. A XVIII. szá­zad végén a bánáti nagyközségek robotterheik legnagyobb részét már pénzben váltják meg, általában 10 krajcárjával a gyalogrobot napját. Felszabadul a munkáskéz, s a szabad irtás révén egyre gyarapszik az úrbéri föld, nagy kiterjedésű közlegelőkkel. A mondottak szemléltetésére két nagy összeírás szolgáltatja a hiteles statisztikai adatokat. Az egyik az 1780-as úrbérrendezés, a másik az 1828-as általános összeírás. Az 1780-as úrbérrendezés a Bánságban átlagban 34 kataszteri hold (20 hektár) földet hatá­rozott meg egy egész telekre. Az összesítő táblázat révén pontos összehasonlítást végezhetünk az egyes földek úrbéri földjeinek mennyisége és megoszlása között. Ehhez adandók még a Bánságban a kamarától bérelt, úgynevezett kontraktuális földek is, különösen a dohánykertészek esetében. A mondottak igazolása végett vizsgáljuk meg, miként mutat a Magyar Királyság­hoz tartozó keleti megyék úrbéri földjeinek statisztikája. Vármegye Települések száma Jobbágy­családok Zsellér­családok Összesen Szatmár 279 8107 4105 12 212 Bihar 458 17 222 14 967 32 189 Arad 176 11 551 4693 16 244 Temes 201 28 261 5339 33 600 Torontál 111 16 780 2648 19 428 Krassó-Szörény 210 27 780 4120 31 900 A parasztcsaládok száma

Next

/
Thumbnails
Contents