Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fc==? A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fc==? 185 rabeli adatok is beszélnek. Fábián Gábor írja idézett művében, hogy a Maros menti falvak - Odvas, Konop, Milova, Berzova - lakosai egész nyáron a környező bánsági és Arad megyei uradalmakra járnak napszámba.207 Ugyancsak Fábián tesz említést a pécskai Szent György-napi cselédvásárról is, amikor is szegődtetés miatt százával gyűltek össze leányok és legények a községi piacon. Különösen sok napszámos dolgozott a hegyaljai szőlőkben Ternova, Drauc, Tauc, Ágris, Aranyág és Magyarád községekből. Nem számítható a közvetlen bérmunka körébe, de mégis a hűbéri kötelékek lazulását segítette elő a jobbágybérletek rendszere. A kontraktualisták helyzete általában jobb volt, mint az úrbéreseké, mivel majorsági földeken gazdálkodtak, s így mentesek voltak az úrbéri földekre kirótt állami terhektől. Ugyanakkor így lehetővé vált a földesúr számára, hogy több dézsmát vagy részt biztosíthasson magának a termésből. A bérbe adott földek egy része dézsma, más része részes művelés (feles vagy harmados) vagy pénzbérlet ellenében került a jobbágyok használatába. A bokszegi uradalom például 91 hold majorsági földet adott ki ötöd dézsma mellett részes művelésre.208A szentannai jobbágyok egész pusztákat dolgoztak szerződéses alapon, mely után eleinte hetedet, később ötödöt fizettek.209 A szentmártoni jobbágyok az újpanáti földesúr majorsági földjeit bérelték.210 A medgyesi pusztán 90 és fél hold dohánykert volt a jobbágyok bérletében. Bánkútpusztán 36, Kiskakucspusztán 40 család bérelt dohánykertet. A sziondai pusztán 24, Varjasházán 98, Nagyiratoson 88, Ponyvaháton 62, Űjfalupusztán több mint 100 zsellércsalád művelt szerződéses dohánykertet.211 Pankotán, Kuvinban, Gyorokon, Radnán és Ménesen szőlőskerteket is béreltek jobbágyok vagy zsellérek. De nemcsak dohány- és szőlőskertek, hanem nagy kiterjedésű szántók is kerültek részes bérletre. Erre vannak adataink Glogovácról. Ők nagy kiterjedésű földeket béreltek a környező uradalmaktól gabona, káposzta és más főzelékfélék termesztése céljából. Flasonló adataink vannak Újpanátról is. A bérmunka alkalmazásának statisztikai kimutatására sajnos nem vállalkozhatunk. Leszögezhetjük azonban, hogy 1820 után egyre inkább kiütközött a feudális termelési rendszer minden válsága. A tőke- és hitelhiány, az értékesítési lehetőségek korlátái között a nagybirtok képtelen volt megoldani a termelést a robot teljes mellőzésével, de annak értéke fokozatosan csökkent a bérmunka javára. Ugyanakkor a jobbágyföldek bekerítése után rohamosan szaporodó falusi néptömeg oly nagy mennyiségű munkaerőt tartalékolt, mely teljes mértékben biztosíthatta a feudális megkötöttségek eltörlése után a nagybirtok munkaerő-szükségletét. A francia háborúk okozta gabona, majd az ezt követő gyapjú iránti kereslet ösztönzőleg hatott a mezőgazdasági árutermelésre. Ennek lehetőségeit kezdetben a parasztság is kihasználta, s a kamarai igazgatás feltételei között kialakulóban volt egy terheit pénzben megváltó, bérleteket kötő, bőséges jószágállománnyal rendelkező parasztpol207 Fábián i. m. 54-58. 208 Aradi Múzeum Levéltára. Algyay periratok. 209 Állami Levéltár, Arad. Inquisitiones, 24. VII. 1801. 210 Uo. Acta Congregationum, 316/1822. 211 Aradi Hirdető. 35. sz.; Fábián i. m. 80.
