Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
186 Kovách Géza í==? Agrártörténeti tanulmányok gári réteg. Ezt a dinamikus fejlődést egyszerre megbénította a nagyarányú majorosítás. A kamarai uradalmak elárverezése nyomán Arad megyében egyszerre megjelent a kapitalizálódó újnemesség, mely felismerte az idők változását, a mezőgazdaság korszerűsítésének szükségét, ezt azonban a feudális jogviszonyok között hajtotta végre, minek következtében a mezőgazdaság kapitalista átalakulása végül is a robotoltató majorságokon keresztül vezetett az 1848-as jobbágyfelszabadításig. Haladó volt-e ez az út? Kétségtelenül, különösen, ha az erdélyi konzervatív nemesség egy helyben topogó tőkeszegény világához hasonlítjuk. Nemcsak a piacgazdálkodás fejlődéséről van szó, hanem mindenképpen fel kell ismernünk a termelés korszerűsítéséből fakadó technikai változásokat, a termelékenység jelentős fokozását, új termelési ágak bevezetését s végeredményben a kereskedelem és a mezőgazdasági árucikkekre alapozódó ipar fejlődése révén az egész polgárság számának és gazdasági súlyának növekedését. Az eredeti tőkefelhalmozásnak ez a hazai jelensége magával hozta jelentős paraszti tömegek anyagi romlását, nagyszámú földtelen zsellérség kialakulását, ami viszont alapját képezte a későbbi mezőgazdasági bérmunkásságnak, s végső soron elősegítette a felemás megoldásokat, melyek az 1848-as jobbágyfelszabadító törvényekben mindvégig felismerhetők. Említettük, hogy Arad megye a reformer beállítottságú, szabadelvű nemességnek fontos bázisa volt. Ez természetes következménye lett az újnemesség gazdasági beállítottságának. Nyilvánvaló, hogy a jelentős pénzösszegekkel rendelkező, kereskedelmi ügyleteket kötő, külfölddel is érintkező, szélesebb perspektívájú uralkodó réteg egyre inkább hallatta hangját a politikai életben, elveinek érvényesülést követelt minden téren, s a változásoktól irtózó konzervatív réteggel szemben egyre erőteljesebben lépett fel, sőt a reformer politika részeredményei sem elégítették ki, s így a kapitalista átalakulás és nemzeti szabadság tekintetében szívvel-lélekkel a forradalom mellé állt. De természetszerűleg a maga elképzelései és osztályhelyzetének biztosítása alapján. Nem vállalkozhatunk e tanulmány keretében az 1848-1849-es események elemzésére. Meg kell elégednünk annak megállapításával, hogy a nagy általánosságban korszerű majorosítás mindenképpen az 1848-as forradalomhoz készítette elő az utat. Ennek vezető ereje, a szabadelvű nemesség azonban csak a maga osztályérdekeinek alapján valósíthatta meg a forradalmi átalakulást, ami eleve magában hordozta a társadalmi és nemzeti ellentéteknek sokrétűségét. Kovách Géza: Ahol Dózsa és Horea hadai jártak. Tanulmányok Arad és környéke történetéből. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1976. 84-173. p.
