Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fc==? A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN 183 gyök elpanaszolják, hogy tíz napig építették az uraság gátját, és egy napot sem számoltak el robotba.198 Mindezeken felül se szeri, se száma a tiszttartók és hajdúk önkényeskedésének és a robotoló parasztokkal szembeni brutális magatartásának. Máshol a közlegelő használatáért is külön robotot követeltek. 1823-ban írt panaszlevelükben a szlatinai jobbágyok elmondják, hogy minden tehén nyári legeltetéséért három napi robotot, minden sertés vagy juh legeltetéséért egy-egy napi robotot hajtanak be rajtuk. Még ezen felül is a tiszttartók - panaszolják a jobbágyok - sürgős munka esetén, függetlenül, hogy van-e tartozásuk vagy nincs, pálcás hajdúkkal kergetik őket robotra.199 A tótváradi jobbágyokat a roboton kívül házi munkára fogja az ispán a földesúri udvarban.200 Más falvakban ingyen éjjeli őrséget állítanak a jobbágyokkal.201 Revetesen három panaszlevelet író jobbágyot az ispán heteken keresztül robotoltatott, olyannyira, hogy úrbéri földjeik szántatla- nul maradtak.202 Az apatelki jobbágyok viszont amiatt panaszkodnak, hogy a tiszttartó a szomszéd gazdákhoz vagy uradalmakhoz napszámba menő jobbágyokat elfogatja, és az uraság gabonájának kinyomtatására kényszeríti.203 Ha a jobbágy nem jelentkezett robotra az előírt napon, vagy ha lanyhán dolgozott, kalodába zárták vagy megbotozták. Bár a robot miatti panaszok száma nagy, azoknak többsége inkább a kisebb s el- dugottabb falvakból való. Az alföldi nagyközségeknél részben a még érvényben lévő robotmegváltás, részben a nagyarányú legelőrablások miatt a robot problémája háttérbe szorult. Másfelől a nagy uradalmakon a túlzott robotoltatás sem oldhatta meg a majorsági termelés munkaerő-szükségletét, mivel a több szakismeretet követelő, igényes mezőgazdasági ágaknál a robottal nem sokra mehettek. A nagy majorságok viszont éppen a jövedelmező, munkaigényes gazdasági ágak meghonosítását szorgalmazták. Másfelől a robot minősége messze mögötte maradt a fizetett munkának. Nem csodálható tehát, hogy a robot minden olcsósága ellenére, egyre kevésbé volt alkalmas a korszerű majorságok munkaerő-szükségletének fedezésére. Erdőkitermelésnél, szállításnál, gátépítésnél még kifizetődő volt, de a belterjes állattartásban, dohánykertészetnél, szőlőművelésnél, takarmánytermesztésnél, de sok esetben már az aratásnál is inkább a bérmunka volt a termelékenyebb és kifizetődő. A robot mellőzésére éppen a már említett korlátok miatt nem kerülhetett sor, de 1820 után gyors mértékben terjed a bérmunka. A fizetett munkaerő első csoportját az állandó uradalmi alkalmazottak képezik. Az említett Algyay-féle alde§ti-i uradalomban 29 fizetett alkalmazottat tartottak. A medgyesi kamarai pusztán megszervezett takarmánytermesztés és birkatenyésztés során 37 fizetett gazdatiszt és cseléd dolgozott, kiknek évi fizetése 5105 forint, 916 pozsonyi mérő kétszeres, 260 pozsonyi mérő árpa, 126 pozsonyi mérő zab, 8 pozsonyi mérő főzelék, 1317 font só és megfelelő ruházat volt. A borossebesi uradalom 1837-ben a következő összegeket fizette ki időszakos al198 Aradi Múzeum Levéltára, 1814-es iratok. '"Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 501/1823. 200 Uo. 1033/1823. 201 Uo. 499/1823, 14/1831. 202 Aradi Múzeum Levéltára, 1814-es iratok. 203 Állami Levéltár, Arad, 881/1821.
