Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
176 Kovách Géza fcs=? Agrártörténeti tanulmányok Község Jobbágycsaládok száma Ve 2U % *U fél teleknél nagyobb 1800 1830 1800 1830 1800 1830 1800 1830 1800 1830 Ágya19 127 3217 24 9 3 5 Tőzmiske 32 1 40 112 3428 4 37Buttyin 85 155 77 270 46 7 23 2 15Magyarád 75 78 160 210 4 1 18 1 1Ágris 114 127 30 152 7 2 2 1 1 1 Neagra 3511 50 524Berindia 917 54 456Revetes16 121 351618Igne§ti 913 56 728Alsócsill 23 36 36 97 16 8 12 5 6 1 Felsőcsill 47 91 32 46 3 4 15Székudvar 8 1 83 179 2177 203 106 60 Apatelek111 1225 7Gurba107 14918 1 5Az adatok tanúsága szerint a félnél nagyobb telekrésszel rendelkező jobbágyok száma tekintélyesen megcsappant. Még jobban kitűnik a jobbágyság leszegényedése, ha az egyes kategóriák százalékszerű megoszlását nézzük: % 2U % 4/s 6/8 1-nél több 1800 1830 1800 1830 1800 1830 1800 1830 1800 1830 1800 1830 22,3 21,5 49,7 63,5 7,8 2,2 10,9 10,2 4,1 1,4 5,8 1,2 A fél teleknél kevesebb földdel rendelkező gazdákat nyugodtan sorolhatjuk a szegényebb rétegekhez, különösen ott, ahol a közlegelők szegénysége nehézségeket emelt a bővebb állattartás elé. A háromnyomásos gazdálkodás feltételei között ezek a parasztcsaládok aligha termelhettek sokat piacra. Ezeknek aránya az említett időszakban a vizsgált falvakban 79,8%-ról 87,2 %-ra emelkedik, míg az ennél módosabb gazdák rétege 20,2 %-ről 12,7 %-ra csökken. Ezek a számok fokozatos leszegényedésről beszélnek, bár nem tekinthetjük abszolút módon irányadóknak, hiszen a szerződéses jobbágyok majorsági földeket is bérelhettek, s ez esetben helyzetük sokszor jobb volt az úrbéres jobbágyokénál. Minden körülmények között figyelembe kell azonban vennünk a falun belül jelentkező társadalmi ellentétek tényét is, ami elsősorban a bíró- és esküdtválasztásoknál vetődött élesebben a felszínre. Általában a módosabb parasztok, mint a falu szószólói, a földesúrral szemben a falu egységes érdekeit védték, különösen a nagyobb mezővárosokban (Pécska, Szemlak, Seprős, Székudvar stb.). Másfelől azonban szembekerülnek a falu szegényebb rétegeivel is. Adataink vannak, hogy az igavonó jószág nélküli jobbágyok úrbéri földjeit éppen a módosabb parasztgazdák kaparintják meg. A
