Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fc=3 A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fcs=J 175 koros nemesek, vagyis a jobbágytelken gazdálkodó, szavazati joggal rendelkező nemesek száma valamivel nagyobb, de nem hasonlítható a helyzet a szatmári vagy szilágysági viszonyokhoz. Elegendő arra utalnunk, hogy Arad megyében az egész nemesség száma 5737, s ebben benne vannak a városban élők is. Mindent egybevetve, az Arad megyei bocskoros nemesség számát nem becsülhetjük többre 2000-nél. Egyes községekben számuk alig egy-kettő, a mezővárosokban több. Borosjenőn például 33, Magyarpécskán 14, Románpécskán 28, Gyorokon 13, Világoson 32, Galsán 38, Magyarádon 18, Ternován 96, Fazekasvarsándon 23, Pankotán 29, Kisjenőn 17 úrbéri telken gazdálkodó bocskoros nemest írtak össze.162 Ezeket a valóságban csak a szavazati jog különböztette meg a jobbágyoktól, egyébként éppen úgy robotoltak s fizették a dézsmát. Volt köztük olyan is, ki zsellértelken lakott, s zsellér módra robotolt. így például Borosjenőn 33 bocskoros nemes közül 21 telkes gazda, nyolc zsellér, Buttyinban 14 közül tíz zsellér, Gyorokon, Ménesen, Paulison, Fazekasvarsándon valamennyi zsellér, Ternován 97-ből 27 zsellér stb. De a telken gazdálkodó bocskoros nemesek többsége is alig birtokol többet negyed teleknél. A világosi járásban 330 bocskoros nemesnek 67 % telke, a zarándi járásban 91- nek 10 4/8 telke, a borosjenői járásban 91 kisnemesnek 15 % telke, az aradi járásban 13 községben 109 kisnemesnek 24 2/8 telke volt.163 Nem csodálható tehát, hogy ez a társadalmi réteg az 1848-as forradalomban nem játszott különösebb szerepet. Nem volt egységes maga a jobbágyság sem. Az állattartás révén egyes elemei meggazdagodtak. A kapitalista mezőgazdaság kialakulásának tanulmányozásánál maga V. I. Lenin is megállapítja, hogy midőn a „feudális földesúri gazdaság lassan átnő junker gazdaságba [...], évtizedekre a leggyötrelmesebb kisajátításra és szolgaságra kárhoztatja a parasztokat, s maroknyi »Grossbauer« nagyparasztot választ ki”.164 Arad megyei viszonylatban is nyomon követhetjük a maroknyi parasztcsalád meggazdagodását s a nagy többség fokozatos leszegényedését. Az irtások betiltásával lehetetlenné vált a faluhatárok további bővítése. Ily módon a lakosság természetes szaporodásával párhuzamosan megindul a telkek felaprózódása. Amíg ugyanis a korlátlan irtások lehetőségének idején a nyolcad telkek száma jelentősen megcsappant, és felemelkedőben volt a farmerekre emlékeztető árutermelő parasztság rétege, addig a majorsági gazdálkodás általánossá válása után, a faluhatárok lezárásával párhuzamosan, az apró telekrészek száma ismét megnövekszik. Összehasonlításként nézzük meg 14 különböző tájról vett község belső birtokmegoszlásának alakulását 1800 és 1830 között.165 162 Uo. 372/1822. 163 Aradi Múzeum Levéltára, 1845-ös és 1846-os iratok. 164 V. I. Lenin: Opere. 13. 233. 165 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia.
