Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
170 Kovách Géza &==> Agrártörténeti tanulmányok A majorsági gazdálkodás és a jobbágyság A majorsági gazdálkodás meghonosodása és általánossá válása kétségtelenül a jobbágyság birtokviszonyaiban és határművelési rendszerében okozta a legerősebb változásokat. Láttuk, hogy a földesúri majorságok kialakítása mindenütt feltételezte a közhatárok teljes felmérését és a jobbágyok földjének s mindenekelőtt a közlegelők és közerdőségek újraméretését. Ennek során a közföldeket s telkeket rendszerint máshol mérték, mint ahol korábban voltak. A panaszok is mind azt igazolják, hogy a földesurak a jobb minőségű földek megszerzésére törekedtek. Az új határrendezések egységesítették a faluhatárok művelését. A szétszórt, új keletű, irtásokból szerzett telkeket, feltört kaszálóföldeket új rendszer szerint csoportosították. Külön kenderföldeket mérettek ki. Megtartották továbbra is a községi és egyházi szabad fundusok rendszerét, de ahol lehetett, ezekből is lecsipegettek. A faluhatárok rendezésének tipikus példáját nyújtja Kerülős község határrendezési térképe 1819-ből.150 Keriilős határrendezési térképe 1819-ből 1. belső telkek, 2. első forduló, 3. második forduló, 4. harmadik forduló, 5. kaszáló, 6. községi legelő, 7. szilvás, 8. kenderföld, 9. községi erdő, 10. papi föld, 11. bikalegelő, 12. szabad telkek, 13. allódium, 14. Harkálypuszta A térképen lemérhető, hogy az allódiumot a legjobb földeken, a kenderföldek és szabad fundusok szomszédságában mérték ki, míg a jobbágyság a vízmosásos és gyengébb minőségű földeket kapta. Teljesen lezárták a korábban szabadon használt Harkálypuszta határát, melyet később bérbe adtak. Meglepően kicsinynek mérték ki a községi 150 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1819/1821.
