Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fc==^ A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fc==? 169 1838-as bevétel 1838-as kiadás 1838- as egyenleg 1839- es bevétel 1839-es kiadás 1839-es egyenleg 28 738 ft 3 kr 61 554 ft 4 kr -32 816 ft 1 kr 13 046 ft 26 kr 45 891 ft 43 kr-33 844 ft 57 kr 14 596 ft 1839-es leltárhiány 1839-es elszámolatlan 2110 ft 49 kr A bokszegi bérletek összkárosodása tehát 50 551 forint 49 krajcár. A diécsi és a borossebesi bérlet ötévi károsodása 66 563 forint 35 krajcár, ki nem fizetett munkálatok 4941 forint 27 krajcár. Végeredményben tehát az Algyay-bérletkísérlet 214 010 forint 24 krajcár károsodással zárult.149 A bérleteibe belebukott Algyay ellen csődöt hirdettek, s a fizetésképtelen bérlő ellen hosszadalmas pert indítottak. Algyay Lipót a könnyebbik utat választotta. Észrevétlenül felszedelőzködött, és családostól nyomtalanul eltűnt, birtoka pedig testvérbátyja kezén maradt. Algyay Lipót kísérlete világosan jelképezi a feudális viszonyok tarthatatlanságát a nagybirtok szempontjából is. Amíg ugyanis a robotmunka minősége gyenge és nemegyszer hasznavehetetlen, addig a megfelelő képzettségű uradalmi alkalmazottak javadalmazása aránytalanul magas volt. Ugyanakkor a korszerű épületek, munkaeszközök hiánya, az értékesítési lehetőségek korlátozottsága, a szállítási tényezők elmaradottsága, másfelől a kötött birtokok rendszere megbénította a gyors tőkés átalakulást. A majorság többet és jobban jövedelmezett, mint a jobbágyföld, de még mindig nem érte el a termelékenységnek azt a fokát, hogy jövedelme biztosíthatta volna a nagybirtok zavarmentes tőkés átalakulását. A kamarai birtokok elárverezése és a faluhatárok rendezése bizonyos mértékig megkönnyítette az Arad megyei mezőgazdaság tőkés átalakulásának feltételeit, nem szabad azonban felednünk, hogy a jobbágyrendszer eleve akadályozta mind a munkaerő teljes felszabadulását, mind a zavartalan áruforgalom kibontakozását. Nem vitás, hogy az árutermelés méretei az Arad megyei majorsági gazdálkodásban sokkal fejlettebbek voltak, mint az Erdélyi Nagyfejedelemség területén, a pénzgazdálkodás is nagyobb méretű, de a tőkés gazdálkodás általánossá válásáról még mindig korai beszélni. Az eredeti tőkefelhalmozásnak klasszikus példáját látjuk itt, azt a szakaszt, amelyben a régi és új termelési módszerek, vagyis az árutermelő korszerű gazdálkodás, valamint a feudális és félfeudális jobbágygazdálkodás szétválaszthatatlan keveréke mind megtalálható. Éppen emiatt a feudális kizsákmányolás fokozása mindenütt összefonódik az új termelési módszerek bevezetésére szánt kísérletekkel. Ezért párosul a majorsági gazdálkodás kibontakozása mindenhol a jobbágyság helyzetének romlásával. Amilyen mértékben erőltette a földesúr a majorság - és általában az egész uradalom - termelőképességének fokozását, olyan mértékben szaporodtak a jobbágyság földrablás miatti panaszai, a robot s a dézs- ma terén bekövetkezett visszaélések. 149 Uo.
