Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
162 Kovách Géza fc==? Agrártörténeti tanulmányok 1828-ban a két községben azonban 141 család 24 % telket kapott 217 pozsonyi mérő belsőséggel, 780 hold szántóval és 257 hold kaszálóval. Az összevont község 40 zsellércsaládja 60 pozsonyi mérő belsőséghez jutott. A két falu zsellérföldje 60 holddal kevesebb, mint 1771-ben.123 A kiosztott úrbéri földek igen rossz minőségűek voltak. A bode§ti-iek például új szántóföldjeiket a régi marhalegelőből nyerték, mely úgyszólván teljesen terméketlen volt. Megnyirbálták a görögkeleti egyház szabad telkeit is.124 Kisebb majorságokat szervezett meg a zarándi erdőségek területén Naszády Márk (Nastradonovits) szerb kereskedő, ki 1821-ben vette meg Fényest, továbbá Scherz Fülöp pozsonyi kereskedő polgár, aki ugyanabban az évben Vaszoját szerezte meg.125 A pesti Remold testvérek Gurahoncon szereztek uradalmat, majd nevüket Remekházyra magyarosították.126 A már említett bécsi Purgl család Jószáson és Jószáshelyen szervezett korszerű uradalmat; majd bekapcsolódott a hiteléletbe is, és 1840-ben Aradon megalapította a megye első takarékpénztárát.127 A jobbágyok földjét itt is megnyirbálták. Jószás- hely jobbágyai például elvett szilvásaik miatt panaszkodnak.128 Egy másik uradalom Szakácson alakult ki, melyet Madrize§ti-tel együtt Nikolics Cyrill bécsi nagykereskedő vett meg 1819-ben. Két év múlva hozzávette Szlatinát is. Nikolics uradalmán juhtenyésztéshez kezdett, melyhez a jobb jobbágyföldeket kisajátította. A szakácsi jobbágyok elmondják panaszlevelükben, hogy a régebben kiirtott, kövektől megtisztított földjeiket az új földesúr elvette, s azok helyett sziklás, cserjés, vízmosta, hasznavehetetlen földeket adott. Panaszként hozzák fel azt is, hogy jó legelőjük helyett teljesen hasznavehetetlen rossz legelőt adott, s így kénytelenek régi legelőjüket a földesúrtól bérelni.129 A gyergyószentmiklósi örmény Kabdebó család Talpason létesített nagyszabású sertéstenyészetet, miután a községet 1819-ben a kamarától megvásárolta.130 Draucot és Dudot Dániel Lukács vette meg, s a vásárlás után azonnal hozzálátott a határok rendezéséhez. Drauc jobbágyai elpanaszolják, hogy szántóföldként a rendezés során az ökörlegelő egy részét mérték ki, s abból is a földesúr a zsellértelkeket udvarháznak elfoglalta. Panaszolják továbbá, hogy szilvásaik egy részét is elvesztették.131 A dudi jobbágyok régi jó legelőjüket követelik vissza, melyet a földesúr elvett, sőt templomukat is lerombolta, mivel annak tere a majorságba esett, s azt nem építtette újra. Szilváskertjeik és kenderföldjeik elvétele miatt is panaszkodnak a dudiak.132 Más birtokosok mint a kamarai uradalmak tiszttartói gazdagodtak meg s vásároltak birtokot, ahol korábbi tapasztalatuknak gyümölcsöztetésével korszerű majorságokat szerveztek. így például Deseö Ádám mint a kamarai uradalmak igazgatója vette meg 123 Uo. Urbarialia. 124 Uo. Acta Congregationum, 1020/1823. 125 Hofkammer Archiv, Bécs. Fase. 13. ex Febr. 1821. 132.; ex Okt. 1820. 3. 126 Márki i. m. II. 697. 127 Uo. II. 702. 128 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 783/1823. 129 Uo. 994/1823 és Hofkammer Archiv, Bécs. Fase. 13. ex Dec. 1820. 78. 130 Márki i. m. II. 705. 131 Hofkammer Archiv. Bécs. Fase. 13. ex Jan. 1820. 199. és Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 994/1820. 132 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1076/1823.
