Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
160 Kovách Géza í==? Agrártörténeti tanulmányok 345 véka veres szilva, 45 akó szilvapálinka, 160 akó borpárlat, 546 akó 49 icce bor, 60 akó 11 icce törkölypálinka e) állatállomány: 751 szarvasmarha, 4429 sertés, 60 raj méh. (A juhállományt egybevették az Algyay-bérlet összadataival.) Ezek az adatok már korszerű árutermelő gazdálkodásról beszélnek, ahol már a robotmunka is lassan-lassan háttérbe szorult. Az uradalom ekkor már 73 állandó alkalmazottat tartott: ebből 13 hónapos cseléd, 25 juhász, két kerülő. Az alkalmazottak többségét az állattartásban foglalkoztatták, a gabonatermesztésben a robot még minden valószínűség szerint számottevő tényező volt.112 A többi alföldi uradalom közül megemlíthetjük a Gyulay család újpanáti és fa- zekasvarsándi uradalmát, melyhez hozzátartozott Őstelek-, Alatka-, Liget-, Harkály-, Bardos- és Ulmetpuszta is.113 A Gyulay-uradalom merinói birkatenyészetéről volt híres. A kereskedelemből meggazdagodott Kiss Sándor Kerülősön alakított ki korszerű majorságot. Eredetileg Seprőst is meg akarta venni, ez azonban végül is az ugyancsak sertéskereskedelemből meggazdagodott négy Czárán testvér birtokába került (Antal, János, István és Kristóf). A birtokért 100 000 forintot fizettek a kincstárnak.114 Mindjárt a birtok átvétele után a legkeményebb eszközökkel végrehajtották a határrendezést, melynek során a jobbágyságot tetemes kár érte. 1823-ban benyújtott panaszlevelükben elmondják a seprősiek, hogy az új tulajdonos összes irtásföldjüket elvette, ugyanakkor régi, jó minőségű szántóföldjeik helyett bokros és cserjés vagy éppen áradásos földet méretett ki.115 Az alföldi majorságok közül említést érdemel még Névery Elek gyulavarsándi uradalma is. Néverynek egyébként a Marostól délre is voltak korszerűen vezetett birtokai.116 Gyulavarsándon kiváló szarvasmarha-, juh- és sertéstenyészetet honosított meg. 4510 holdas majorságához 1848-ban 1027 hold szántó, 1646 hold kaszáló, 1622 hold legelő, tíz hold kerti szőlő, tíz hold kert és 155 hold erdő tartozott.-117 Simándon az Edelspacher és Csernovics család szervezőit majorságokat. Ez utóbbinak Mácsán is jelentős uradalma volt. Az Edelspacher-uradalmon 1827-ben rendezték a határokat. Ennek során a földesúr a jobbágyok belső telkeit egészen kicsire szabta, saját magának viszont terjedelmes kuriális telket méretett ki, melyen híres angolkertet honosított meg. Több mint száz üres zsellértelket majorsági kertté alakított át. A szántóföldek kiméretésénél 23 telket csatoltatott a majorsághoz azon a címen, hogy tulajdonosainak nincs vonómarhája. A földesúr elvette a közlegelő nagy részét is. 1833-ban a földesúr legelőpert indított a jobbágyközösség ellen, melynek értelmében telkenként nyolc hold legelőt mértek ki a jobbágyoknak. De az így kimért legelő is szikes, áradásos, hasznavehetetlen terület volt. A zsellérházak után semmi legelőrészt nem számítottak, sőt a rossz kaszáló miatt megítélt pótlásból sem lett semmi. A jobbágyok vég nélkül járták a megyei 112 Aradi Múzeum Levéltára. Algyay periratok. 113 Hofkammer Archiv, Bécs. Fase. 13. ex Okt. 1798. 7. és ex Marc. 1801. 142. 114 Uo. ex Aug. 1819. 19.; ex Dec. 1820. 228. és ex Febr. 1821. 78. 115 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 501/1821. 116 Hofkammer Archiv, Bécs. Fase. 13. ex Marc. 1819. 115. és 203. 117 Palugyay i. m. 187.
