Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
156 Kovách Géza ь==? Agrártörténeti tanulmányok nyolc hold jó, illetve 12 hold gyenge minőségű területet kívánt kimérni a parasztközösségnek (1100 □). A szántóföldek kimérésekor azonban kiderült, hogy a parasztok 3414/8 holddal kevesebb szántót kapnak, s az említett különbözetet, mint remanenciális földet a majorsághoz csatolják. Ezt a földesúr jogtalan irtásnak nyilvánította. Hasonlóképpen 12 holddal csökkentették a szilváskerteket. A zsellérség 25 hold földjét szintén kisajátították. Nyilvánvaló, hogy a népes faluközösség nem nyugodott bele a határrendezés okozta károkba, s megyei szinten pert indított földesura ellen. A legtöbb elégedetlenségre a legelőfelosztás adott okot, jóllehet a földesúr 1400 hold jó minőségű és 2500 hold gyenge minőségű legelőt ajánlott fel a parasztoknak. Ez utóbbi azonban irtásos, bozótos, hasznavehetetlen domboldal volt, s ezt a parasztok nem fogadták el. Maga a vármegyei főügyész is kénytelen volt megállapítani, hogy a földesúr érvelése, miszerint a legelők fedezik a falu állatállományának szükségletét, megalapozatlan, s nem veszi tekintetbe a falu gyarapodását. Ennek megfelelően az ügyész a telkeknek arányában a közlegelő megkétszerezését kéri. A megyei törvényszék végleges határozata megegyezést keresett a parasztok s a földesúr között. Vizsgálat vizsgálatot követett, míg végül is 1835-ben a földesúr, be sem várva a határrendezési terv hitelesítését, erőszakkal hozzálátott a terv kiviteléhez. Emiatt az egész falu fellázadt, s csak katonai beavatkozással sikerült rendet teremteni. A felkelés eredményeként Bohus János kénytelen volt elhalasztani a végleges határrendezést, s a vármegye s a nádori válasz segítségével a parasztokkal megegyezésre törekedett. így a 391 hold remanenciális földet s az említett 12 hold szilvást újra kimérette a parasztoknak. A legelőfelosztás terén is módosított, amennyiben a korábbi jó legelők helyébe 2300 hold hegyi legelőt és 200 hold jó legelőt biztosított az uradalmi pusztából. A legelők megtisztítása fejében szabad fahasználatot ígért. Végeredményben tehát, ha némi engedménnyel is, Világoson is végrehajtották a majorosítást, s így a világosi Bohus-uradalom a megye egyik legszervezettebb uradalma lett. Maga Bohus János egyébként mint az aradi reformer nemesség vezéralakja tűnt ki, ami viszont távolról sem akadályozta meg, hogy az általa is tervezett jobbágyfelszabadítás mellett a közföldek jelentős részét meg ne szerezze, s a szőlő- és törkölydézsmát a jobbágyfelszabadítás után is maradéktalanul be ne hajtsa. A majorosítás során alaposan megcsonkították a galsaiak közlegelőjét is, kik hosz- szadalmas úrbéri pert indítottak, s panaszukkal a nádorig is eljutottak.104 A szemlaki uradalom Érdemes nyomon kísérni a szemlaki uradalom kialakulását és fejlődését is. 1840- ig ez a község a kamara igazgatása alatt volt, s ez lényegesen megkönnyítette a parasztközösségnek mind a parlagfeltörést, mind a nagy kiterjedésű közlegelőn a háborítatlan állattartást, minek következtében a terheiket rendszeresen megváltó, bőséges állatállománnyal rendelkező, árutermelő jobbágygazdák lakták. Ennek szemléltetésére íme néhány kirívó adat: 1771-ben a községben 26 telken 153 család gazdálkodott 61 V4 pozso104 Törvényszéki Levéltár, Arad. Világos úrbéri pere.
