Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
152 Kovách Géza 4===? Agrártörténeti tanulmányok gyei viszonyairól. Az első és legszembetűnőbb jellemvonás, amit a borossebesi uradalom termelési adatairól megállapíthatunk, hogy a jövedelmek egyaránt származnak úrbéri bevételekből és az önálló majorsági termelésből. A jövedelmek fele még mindig a feudális előjogok befektetésmentes tételeiből származik: füstpénz, kocsmaárenda, pálinkafőző üstök bére, erdők jövedelme. Az adatok mélyebb vizsgálata azonban arról is meggyőz bennünket, hogy a hűbéri előjogok gyakorlásából biztosított jövedelem tételei között is igen számottevő összeget a kibontakozó árutermelés bevételei fedeznek. Vonatkozik ez a megállapítás elsősorban az erdőhasználatra. A 6181 forintnyi erdőkből való jövedelmekből mintegy 4758 forintot fa, erdei gyümölcs és makk kitermelése fedezett (77%). Még inkább alátámasztja az árutermelés fejlődő tendenciáját a majorsági jövedelmek magas aránya. A borossebesi uradalom az 1837-es számadatok tanúsága szerint a hangsúlyt elsősorban az erdőkitermelésre és sertéshizlalásra fektette. Tekintetbe kell vennünk azonban azt is, hogy a rendelkezésünkre álló adatok csak a bérbe adott jószágállományra vonatkoznak, s nem ölelik fel a földesúr kezelésében maradt állatállományt. A majorsági gabona- és takarmánytermesztés még a többnyire erdő borította területen is igen nagy százalékot tesz ki a dézsmából származó terményekhez viszonyítva. így például búzából 45%, takarmányból 68%, italokból 51% származik majorsági termésből. Mindez a majorság fokozatos terjeszkedésére utal. A határrendezéskor a földesúr arra törekedett, hogy a jó minőségű földek mind a majorság tulajdonába kerüljenek. 1823-ban Nadal- be§ti, Miniad, Kertes, Igne§ti, Neagra, Szlatina és Susani jobbágyai közös panaszlevelükben azért panaszkodnak, hogy a határ rendezéskor nekik juttatott föld terméketlen, azok trágyázása a föld soványsága és a sziklák miatt lehetetlen. A susani-i jobbágyok külön kiemelik, hogy a pótlásként kapott földjüket az uradalom erőszakkal elvette, s általában a nagy úrbéri terhek miatt sokan a községből elvándoroltak.86 A borossebesi jobbágyok közlegelőjük megcsonkítása miatt emelnek panaszt. Elmondják, hogy közlegelőjükből annyira kiszorították őket, hogy kénytelenek a földesúrtól erdei legelőt bérelni, de azt csak makkoltatásig használhatják, azután marháikat csak az utcákon s a kopár hegyoldalakon legeltetik, sőt az uraságtól bérelt legelőt sem használhatják háborítatlanul, mivel azon az uraság gulyái is legelnek, a község szűk közlegelőjét pedig az uraság sertései túrják fel.87 A donceni-i és igne§ti-i jobbágyok kenderföldjük elvételéért panaszkodnak. Sérelemként hozzák fel továbbá azt, hogy legjobb földjeik allódiummá váltak, s így szántóföldjeik a sokszori ugarolás miatt elerőtlenednek.88 De nemcsak az úrbéri telkeket vámolta vagy cserélte terméketlenebb területekkel ki a földesúr, hanem a szabad telkeket is, ahol csak tehette, megcsonkította. Emiatt panaszkodik az óhitű papság is.89 Egy 1823-as összeírás szerint Miniadon, Igne§ti-en, Szlatinán, Susani-on, Nadalbe§ti-en és Neagrán egy-egy telek helyett mindenütt csak fél telket mérettek ki az egyházaknak. Neagrán és Szlatinán ez is hasznavehetetlen volt. Donceni-ben és Preze§ti-en csak 3/s telket adtak, Berindián, Govosdián, Rossián és Ciu86 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 486-499/1823. 87 Uo. 1000/1823. 88 Uo. 1001/1823. 89 Uo. 1002/1823.
