Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fcs=? A MAIORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fc==? 153 re§ti-en viszont még ennél is kevesebbet, mindössze két-két hold kavicsos földet juttattak a papoknak.90 A borossebesi majorosítási kísérletek mind méreteikben, mind termelésük értékében mögötte maradnak a kisjenői vagy a pankotai uradalomnak, de mindenképpen jellemzőek az 1848 előtt átalakuló nagybirtok-gazdálkodásra. A borosjenői uradalom A Fehér-Körös síkságán fejlődött ki Atzél István nagy kiterjedésű borosjenői uradalma is. Báró Atzél István eredetileg Temes megye főügyésze és nádori ítélőmester volt. 1803-ban vette birtokába a korábban Péterffy-féle, de közben a kamarára visszaszállt si- kulai, apatelki, gyarmatai és borosjenői birtokokat 220 429 forintért, melyhez 1808-ban hozzávásárolta még Kurtákért és Gurbát is.91 A vásárlás pillanatában - Borosjenőt kivéve - még sehol sem voltak majorságok. Sikulán az 1820-as összeírásoknak megfelelően 60 2/4 telken 219 jobbágycsalád gazdálkodott 121 pozsonyi mérő belsőségen, 1694 hold szántón és 762 hold kaszálón. Apatelkén 33 Vs telken 119 jobbágycsalád élt s 66 2/4 pozsonyi mérő belsőséget, 798 hold szántót és 532 hold kaszálót vallott tulajdonának. Gurbán 41 % telken 131 család élt. A határrendezés során már 150 családra nőtt a jobbágylakosság, s mégis csak 34 2/4 telket mértek ki számukra; összesen 45 pozsonyi mérő belsőséget, 1050 hold szántót és 450 hold kaszálót. Ily módon 1797-hez viszonyítva a gurbai jobbágyok 197 A pozsonyi mérő belsőséget, 236 Vi hold szántót és 19 hold kaszálót vesztettek.92 Az Atzél-uradalom mintegy 90 000 holdat foglalt magában. Már a fenti adatok utaltak arra, hogy 1818 és 1821 között az uradalom kíméletlenül végrehajtotta a határrendezést, melyek során összevonta a szétszórt majorsági testeket. Mindez nyilvánvalóan lehetőséget adott a földesúrnak, hogy a jobbágyok korábbi jobb minőségű földjeit rosszabbakkal cserélje ki.93 Ezért panaszkodnak 1822-ben a sikulai jobbágyok. Elmondják, hogy az újonnan kapott rossz földjeik bozóttól való megtisztítására a földesúr megígérte robotterheik csökkentését évenként 16 nappal, míg az irtást el nem végzik. 1838-ban a sikulai legelőt is felmérték, s abból 950 kisholdat hagytak meg a jobbágyok használatában. Emiatt hosszas úrbéri per keletkezett.94 A határrendezés miatt panaszkodnak a gurbai jobbágyok is. Földesurukhoz írott panaszlevelükben elmondják, hogy a határrendezéskor a földesúr cserjés és bozótos helyet méretett ki számukra, s olyan feltételekkel bírta rá őket a földek elfogadására, hogy ígéretet kaptak robotterheik csökkentésére. Ennek hitében egyesek meg is kezdték az irtást, de a véglegesítésnél ezt sem vették tekintetbe, s így egyes jobbágyok megint csak rossz földet kaptak.95 Ugyancsak a határrendezés miatt emelnek panaszt az apatelkiek is. Elmondják, 90 Uo. 1437/1820. 91 Hofkammer Archiv, Bécs. Fons 13. ex. Marc. 1801. 142. 92 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. 93 Uo. Acta Congregationum, 425/1820. 94 Törvényszéki Levéltár, Arad. Úrbéri perek. 95 Aradi Múzeum Levéltára, 1820-as iratok.
