Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
148 Kovách Géza &==? Agrártörténeti tanulmányok A nagyszámú fizetett alkalmazott mellett a pankotai uradalom is robotoltató majorság volt. A robotot elsősorban a szántásnál, trágyahordásnál, szállításnál, betakarításnál, kapálásnál használták fel. Itt is, akárcsak a kisjenői uradalomban, a jobbágy- és zsellérrobot állandó növekedésének vagyunk tanúi. Nézzük meg e tekintetben, mit mutatnak négy község adatai, ahonnan fennmaradtak a későbbi összeírások: Község és az összeírás éve Telkek száma Jobbágycsaládok száma Kézi robot Zsellérek száma Kézi robot Buttyin (1799) 68 4/8 246 7124 63 1134 Buttyin (1834) 90 434 9360 137 2446 Magyarád (1785) 61 5/s 258 6409 3 54 Magyarád (1843) 62 290 6448 221 2978 Ágris (1787) 25 153 3381 79 1422 Ágris (1841) 38 2/8 283 5759 165 2970 Barakony (1771) 46 121 5031 9 162 Barakony (1838) 38 Ve 163 3965 40 720 Az uradalom még a hosszú fuvar helyett is robotot követelt. Ennek megfelelően a magyarádi jobbágyok 124, a muszkaiak 94, a barakonyiak 76, az ágrisiak pedig 111 robotnappal teljesítettek az előírt mennyiségen felül.82 Sok robotnapot használtak fel erdőkitermelésre s a Csigerell és Fekete-Körös mocsarainak lecsapolására. Fizetett munkát az állandó alkalmazottakon kívül elsősorban a szőlészetben, állattenyésztésben és építkezésnél használtak. A borossebesi uradalom A közel 150 000 kishold (1100 □) terjedelmű borossebesi uradalmat gróf Königsegg József szerezte meg 1804-ben. Az uradalom felölelte Borossebest, továbbá Kertes, Preze§ti, Igne§ti, Donceni, Miniad, Govosdia, Berindia, Rossia, Revetes, Ciure§ti, Ze- merzel, Krajkova, Nadalbe§ti, Szlatina, Susani, Diécs, Dumbravica, Alsó- és Felső-Krok- na, Jára, Láz és Neagra községeket. A határok legnagyobb részét erdő borította, minek következtében a falvak kicsinyek voltak, s a jobbágyság száma általában csekély. így például Borossebesen 35 jobbágytelken 137 család, Miniadon 12 % telken 57 család, Szla- tinán 20 % telken 63 család, Susani-on 1 % telken 12 család, Revetesen 212/4 telken 121 család gazdálkodott. a haladó gazda. Kelemen Lajos emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 157-179.; §t. Imreh-I. Pataki: Contribujii la studiul agriculturii transilvänene. Acta Musei Napocensis. VI. 187-210.; Csetri E.-Imreh I.: Az árutermelés fokozódása az erdélyi mezőgazdaságban a feudalizmus bomlásának idején. Studia Universitatis Babe$-Bolyai. Historia. Fase. I. 1962. Cluj, 41-52.; A. Csetri-C. Engel: Prima lucrare agronomicá din Transilvania. Terra Nostra. Bucure§ti, 1971.; L. Botezan: Contribujii la istoricul cultivárii vi^ei de vie pe páminturile nobililor §i iobáge^ti ín comitatele Transilvaniei in perioada 1790-1820. Terra Nostra. Bucure§ti, 1971. stb. 82 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia.
