Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében

fcs=? A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fcs=) 147 eladása, gyümölcseladás, gyapjúeladási szerződések, vásártartás és egyéb haszon­vételek, építkezési szerződések, makkoltatási bérletek stb.). Már e felsorolt ügyintézés sokfélesége is alapvetően jellemzi a bomló hűbériség kettős jellegű bevételi forrásait. A régi úrbéri jövedelmek mellett egyre erőteljesebben fe­lülkerekedik a közvetlen majorsági termelés s az ehhez kapcsolódó modernizálást célzó intézkedések. Ugyanakkor azonban a régi földesúri jogok feladásának semmi nyoma. Az említett szabályzat soron következő fejezete az allodiális termelés gyakorlati módozatait taglalja a legrészletesebben. Ennek keretében külön részben foglalkozik az útmutató a talajműveléssel. Kitér a robotmunka minőségére, a talajjavításra, vízgazdál­kodásra, a magvak tisztítására. Ezek után következik az egyes termelési ágak leírása. E paragrafusok annál is inkább figyelemre méltóak, mert rajtuk keresztül pontos képet kapunk a különböző termelvények jelentőségéről: az allodiális szántóföldek és szőlők termelvényeiről, az állatállományról, azok tenyésztési feltételeiről stb. A következőkben Brezecskói egy sereg gyakorlati útmutatást ad a robot és fizetett munka felhasználására, a legelőgondozásra, a talajjavításra. E tekintetben sok hasznos adalékot találunk az 58-69. paragrafusban, mely főleg a hizlalást és jószágápolást elem­zi. A 70-80. paragrafus a talajjavítás, vetésforgó, irtás és parlagföldek feltörésének mó­dozatait taglalja. A 81-108. paragrafus a mezőgazdaság gyakorlati munkáit szabályozza: szántás, vetés, boronálás, kapálás; burgonya, lóhere, lucerna, muhar, bükköny, repce, búza, árpa, kétszeres, zab és tengeri termesztése. A szerző figyelmet fordít az uradalom nem mezőgazdasági jellegű jövedelmeire is: mészégetés, fafeldolgozás, fazekasság stb. Az árueladás, építkezés és ellenőrzés rész­letes elemzése után az utasítás az uradalom legfontosabb alkalmazottainak kötelességeit elemzi (ispánok, pénztárosok, földmérők, erdőőrök, vadászok, pénzbeszedők stb.). Ezek közül a legérdekesebb kétségtelenül a földmérők feladatainak részletezése, melyen ke­resztül betekintést nyerünk a nagy határrendezések, csatornázási és irtási munkálatok már említett gyakorlati ügyvitelébe. A kézirat befejező, általános jellegű intézkedései mellett statisztikai adatokat tar­talmaz az uradalom takarmánytermesztésére vonatkozóan. Brezecskói György német nyelvű kézirata értékes kútfő nemcsak a megyei hely- történet szempontjából, hanem egyedülálló majorság-gazdálkodási szabályzat, s orszá­gos tekintetben is kiválóan hozzájárul ahhoz a képhez, melyet az utolsó két évtizedben a bomló feudalizmus korával foglalkozó gazdaságtörténészek megrajzoltak.80 Másfelől Brezecskói kézirata jelentős könyvészeti érték, is, mert olyan időszakban íródott, amikor még a mezőgazdasági szakirodalom kezdeti szakaszát élte, amikor a reformer nemes­ség Erdélyben még csak kísérletezett a modernebb árutermelés megszervezésével. Mint ilyen kiválóan egészíti ki azt a képet, melyet csak hiányosan ismerünk, főleg a Wesselé­nyi-, Bánffy-, Mikó- és egyéb birtokok szervezési kísérleteiből.81 80 Brezecskói i. m.; Fábián i. m. 88-89. 81 Az utóbbi évek hazai mezőgazdaságtörténeti tanulmányai közül Imreh István idézett munkája mellett em­lítést kell tennünk a XIX. század eleji nagybirtok-gazdálkodással kapcsolatban a következőkről: Jakó Zsig- mond: A magyarpataki és kalini hamuzsírhuta története. Bukarest, 1956.; Csetri Elek-Imreh István-Benkő Samu: Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest, 1956.; Csetri Elek: Kelemen Benjámin, ►

Next

/
Thumbnails
Contents