Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
522 Márki Sándor naplói I. 1889 francia nyelven szóló tanulmányát ő maga ismertette a Nemzetben-, holott mikor az öreg Szilágyi felszólította, hogy Miskolcról írt monográfiáját tárgyiasan maga ismertesse, ezt éppen Szádeczky jelenlétében tagadta meg -se fontra téve is nagy munkáról valóban egy sor sem jelent meg a Századok ban, pedig könyvét éppen a Történelmi] Társ[ulat] bírálata alapján fogadták el. Stb., stb. Pletykálgatunk egymásról. jún. 25. Jancsóékkal a Margitszigeten töltöttük a délutánt. jún. 26. Ma tartottam az utolsó vizsgálatot. Este a három „K” (Kempf, Kiáltosy, Klupathy) tartották utólagos installatiójukat a városligeti Klemensben. Éjfél után jöttem haza. Kempf latin és magyar kádenciákban mókázott. Brúder: egykori tanítványom, Kiáltosy és Klupathy. jún. 27. Ma viszont a Történ[elmi] Társulat búcsúzott. Még Szilágyi bátyánk is eljött a Virágcsokorhoz. Itt ismerkedtem meg az öreg Balássy Ferenccel és dr. Farkas Lászlóval. Balássy erősen hitt bennünket Makiárra, ahol plébános. Kedves öregúr, ki sokat tud elbeszélni Samassa kamaszságairól. jún. 28. Meglátogatott dr. Karácsonyi János, ki most ЗУ2 hónapot töltött Rómában a Vaticani Monumenták érdekében. Szinte irigylem tőle, hogy úgy megösmerhette Rómát, míg én olyan kutyafuttában tekinthetem meg Párizst, Londont, ha ugyan torokgyulladásom megengedi. jún. 29. Juliska nővérem éppen eljegyeztetése 20. évfordulóján értesít, hogy Lajos özvegye elhatározta, hogy, ha nem lehet is törvényes felesége Szekérnek, kimegy hozzá, „feláldozza magát a gyermekekért” Szóval, metresze lesz Szekérnek. Auch schön! júl. 1. A turin-párizsi kirándulók ösmerkedési estélye a Szabady-féle vendéglőben. (Hatvani utca.) Valami 5-600-an szorongtunk. Én a 4. csoportba vagyok osztva egypár kúriai és táblai bíróval, orvossal, gyógyszerésszel, tanárral, földbirtokossal, jogásszal és asszonnyal. Szádeczky is e csoportban van. Vezetőnk Széli, a Farkas.18 júl. 2. Feleségem és kislányom társaságában indultam a Déli Vasúthoz, hova száz meg száz kocsi ügyekezett. Korán érkeztünk, mégis beszuszakoltak a peronra úgy, hogy alig búcsúzhattam el kis családomtól, mely holnap indul Szliácsra, illetőleg Besztercebányára. Adjon Isten szerencsés viszontlátást! Hatan jutottunk egy kocsiba; azonnal ki is kiáltottuk fővezérül Andrásovits Béla kúriai bírót. Azonkívül Zachar Gyula és Pulcz Imre kir. táblai bírák, dr. Fábry Gyula törvényszéki jegyző, Szádeczky Lajos és magam alkottunk egy társaságot: a 845 résztvevőnek egy töredékét. Vonatunk, mely az 1-17. csoportot foglalta magában, pont 3 órakor (délután) indult Turin és Párizs felé, hová Kossuth és a francia forradalom emlékének nagysága elsősorban vonzott bennünket. A társaságból ugyan 18 Az utazásról részletesen: A Turin-párisi kirándulás: 1889. július 2-14. Összeáll, és kiad. Dolinay Gyula. Bp., 1889. 192 p., 3 t. Erdész Adám: „Budapest-Turin-Páris” - Utazás az 1889-es világkiállításra. Bárka, 18. évf. 2010. 6. sz. 89-92. p.
