Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1883 311 aug. 3. Ma reggel 7-10-ig megvizsgált bennünket Hild ezredes dandárparancsnok. Elfoglaltam 2 ágyút, benyomultam Lúgosra, kommandíroztam stb. - mi kell több? Utoljára megdicsért, s ahogy látom, minősítésem is igen jó, nem úgy, mint a néme­teknél. A hivatalos látogatást megtévén az ezredesnél s alezredesnél, bakáim kísére­tében du. 1-kor vasútra ültem, s a legszívélyesebben búcsúztam el a derék Putstól. Temesvárott a fiúk majdhogy meg nem sirattak - ezek is mind derék legények. Ara­don ipámhoz szálltam. aug. 4. Jelentkeztem Aradon, s azután kibújva az angyalbőrből, hazamentem Sarkad­ra. Juliska Gyulán várt Mariskával együtt; majd két hét óta Lajosék vendégei vol­tak. Együtt értünk Sarkadra, hol édesapámat teljes jó egészségben találtam. Juliskától s Mariskától sohasem voltam ily sokáig távol: annál édesebben esett a viszontlátás. Mariska esténkint úgyis el-elbúsulta magát; s ha kérdezték, miért? - „Hát csak búsu­lok szegény apám miatt.” aug. 5-9. Sarkadon, apróbb kirándulások mellett nagyon jól töltöttem az időt. 9-én este Juliskával és kislányommal együtt a felvidéki atyafiakhoz indultam. aug. 10. Délután Spilka Zsiga bácsihoz érkeztünk Diósgyőrre. Nagyon szívesen látott, bár egyébként szomorú, mert az orvosok ráijesztettek, hogy rövid időn mindkét sze­mének világát elveszti. aug. 11. Győrből kirándultunk Nyékre Hanzély Gyuláékhoz. Gyulával, ki ott egy kis földet bérel, szörnyen nyakaltuk a savanyú bort. Utóbb hallottuk azután, hogyan őrzi a falut, hogy fog tolvajt, stb., de azt is, hogy a felesége válni készül tőle. Szegény Gyu­la, tífusza óta kissé hárányos. aug. 12. Juliskával kisétáltam a diósgyőri várhoz, és a tapolcai fürdőbe; délután pedig Escher gyógyszerészéket és Schnurékat látogattuk meg. aug. 13. Ma már éjféli V2 1-kor elindultunk a miskolci indóházhoz, s 9 óra tájban Ökör­mezőre, onnan - kocsin - Varannóra mentünk Duschek Pistáékhoz. Ők ott a Hadik- féle rozzant, csak a földszintjén kijavított kastélyban laknak, Pistának azonban min­dig a grófné környezetében kell tartózkodnia, csak ritkán jöhet haza. A kenyér!... aug. 14. A Duschek fiúk Sz. István napjának tiszteletére műkedvelőkkel előadást akar­nak rendezni - s engem ért a szerencse, hogy rendezőjük legyek. Mennyi kirándulástól foszt meg ez a babra! - No, de azért délután kirándultunk, gyalogszerrel, Tavarnára, hol Duschek Pistát látogattuk meg. Kocsival biztatott, de sokáig késett - s hozzánk hallatszott e készülődés közben a tányércsörtetés. Menten írtam is egy verset s oda­tettem íróasztalára: Oh Tavarna, Tavarna! / Ha szakácsod kavarna / A számomra ételt: / Fölvidulna testem, lelkem, / Amely ezen kies telken / Gyönyörrel már bételt... Esti 10 óra tájban azután előállott a megjöttünkről csak most értesült Hadikné omnibusz-kocsija, melyre vagy tízen is felkapaszkodtunk. A csicsvai várromokat látni ily szép holdvilágos éjjelen igazán poétái mulatság.

Next

/
Thumbnails
Contents