Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
88 Gyula város történetének kezdetei eladományozásukra is, ez elősegítette a falu nevének megváltozását is. A régészeti feltárások tanúbizonysága szerint a XIII-XIV. századi Szerhet/ Gyula nevű település központja a törökzugi lakótelepen feltárt plébánia- templom és a későbbi ferences kolostor környékén lehetett, a mai belváros területe feltehetően nem volt lakott. A XIII. századi nagy társadalmi és települési átalakulásban Szerhet/Gyula település volt az, ahová a megszűnő szomszéd települések lakói költöztek, a XIII-XIV. századi jobbágyfalu több kora Árpád-kori predium/terra örököse lesz. A XIV. század elején már a környék legtekintélyesebb faluja, nem véletlen, hogy a környék királyi birtokait ennek uradalmába szervezik meg. Új helyzetet teremtett az eladományozás 1387-ben, majd 1403-ban, amelyet hamarosan várépítés követett a településtől kicsit messzebb helyen. A XV. században a település és a vár „közeledett egymáshoz”, ekkorra tehető az ispotály építése is. Ne tévesszen meg minket a település régi eredetűnek mondott neve. A puszta személynévből kialakult helynevek kérdése egyáltalán nem megnyugtatóan tisztázott a szakirodalomban. A hagyományos álláspontot, miszerint ez a névadási típus a XIII. században fokozatosan háttérbe szorul, Kristó Gyula tetemes anyaggyűjtésre alapozva vitatta, sőt állítása szerint „legalábbis a XIII. század közepéig-végéig (de alkalmasint még azon túl is) eleven”.61 Megállapítására a nyelvészek odafigyeltek, és komoly bátorításként értelmezik a nyelvészeti vizsgálódások kiszélesítésére.62 Minden jel szerint estünkben is a Gyula helynév a XIII. század második felében keletkezett és vált meghatározóvá a település életében. ADATTÁR GYULA KÖRNYÉKÉNEK ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEI63 Békés megyéhez javítás Gerla *+1214:/1334: cap-i Julensis et abb-is qui Laurentius vocabatur (Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről [1214]. Szabolcs-Szat- már-Beregi Levéltári Évkönyv, 16. Nyíregyháza, 2003. 23.); *1259/466: t. Kyrys abb-is de Gwrla (H. V: 91.); 1295/423: v. Gerla (DL 1408. = W. XII. 575.); *1332-7/Pp. Reg: And. sac. de v. Gula (Vat. 1/1. 89.); 1313. VI. 20: Datum in Julamonastra circa Album fl-m Crys (A. I. 312.); VI. 22: Dat. in Jula monustra (Uo. 314.); 61 Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. In: Acta Historica. Tomus LV. Szeged, 1976. 38. 62 Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958-2002. Debrecen, 2003. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 7.) 128. 63 A szavak és tulajdonnevek rövidítései Györffy György Árpád-kori történeti földrajzának rendszerét követik. Feloldásukat ld. ott. A könyvészeti és levéltári rövidítések a dolgozat végén található rövidítésjegyzékben találhatók.
