Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
RÁcz György f Gyula az Árpád-korban 89 A Csőit nem nemzetségi monostora állott itt; 1214-ben merül fel a gerlai „káptalan” és apátja a leleszi konvent oklevelében, amelyet az oklevélnyerő fél szerkesztett régi feljegyzésekből, „de azok szövegét nem sikerült tökéletes egységbe foglalnia” (Érszegi i. m.). Az oklevél szerint még a XII. század végén Boleszló váci püspök Kanyár birtokot (Szabolcs vm.) a leleszi prépostságnak adta, elcserélve azt a gyulai apátságtól, s helyette a „gyulai” apátságnak adta a közelebb fekvő Árpa (Árpád, Bihar vm. ?) falut. A cserébe beleegyezett Vata váradi püspök. Az „apát és káptalan” kifejezés monostort jelent (vö. pl. P. I. 548, 642, 715. a szegedi Sz. Miklós apátság), s így adatunkat Gerlamonostorra kell vonatkoztatnunk, amit Vata váradi püspök szereplése is támogat. Apátja 1259-ben birtokos a Szilágysomlyó melletti Keresteleken. A falu Murony határosa (1295). Egyházának papja 1337:6 gs pápai tizedet fizet. - Ma psz. Doboz mellett DNy- ra. Lip: pr. Gerla h.; Hnt. 56: =. A monostor emlékét őrzi a Monostorere hn. uo. (Cs. I. 651; Kar: Békés II. 123. Dusnoki: Julamonustra) Zaránd megye Álba 1230: Álba, in C-u Zarand (DL 61127. = H. VI. 25.); 1232: t. Álba in C-u Szarand (DL 61132. = H. I. 13.) Eredetileg a zarándi vár birtoka, melyet II. Endre Csák nembeli Miklósnak adományozott, de 1230-ban a várjavak visszavételekor visszavette, jóváhagyva Béla herceg ezirányú döntését. 1232-ben visszaadja neki és határait is leírta: ... ex Or... t. Kendkud ... ad t. Opus ... iuxta t. Opus ... ad t. episcopi, que vocatur Kupa ... ad t. Boy ... ad t. Dingonog ... cum t. Riva ... cum t. Resuga ... ad priorem m-m. - Többé nem szerepel, Kupa és Apás mellett fekhetett. (A későbbi Fejéremmel való azonosítása téves.) (Vö. Blazovich: Települések 36.) Apás 1232: t. Opus in C-u Szarand (DL 61132. = H. I. 13.); 1387: Apás a. nőm. Symand (DL 29727.); *1403: p. Symand, Atyaz (Gyula oki. 6.); 1510: p. Symand alias Apás, in de Zarand (Békés II. 111.); 1519: p. Apaas al. nőm. Symand (DL 30297.) Álba határjárásában szerepel: ... t. Álba (c-is Nic-i) ... ex Or... t. Kendkud ... ad t. Opus ... iuxta t. Opus ... ad t. episcopi, que vocatur Kupa ... ad t. Boy ... ad t. Dingonog ... cum t. Riva ... cum t. Resuga ... ad priorem m-m. 1387-ben az aradi káptalan eltiltotta a királyt a váradi káptalan előtt a birtok eladományozásától, a Losonciakat pedig a kieszközléstől. 1403-ban a Marótiaknak történő eladományozáskor említik Simánd néven közvetlenül Pél után. 1510-ben ugyancsak az aradi káptalan tiltakozik a Csanádi káptalan előtt, amiért Brandenburgi György a birtokot elfoglalta. 1519-ben az aradi káptalan nádori ítéletlevéllel akarta magát beiktattatni, de Brandenburgi György biztatására a birtok lakói ezt fegyveresen ellenállva nem engedték. Itt a falu Pél birtok szomszédosa-
