Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
RÁcz György f Gyula az Árpád-korban 83 előtt, és eljut az első határjelhez, és e föld fölött van a várnak hat háznépnyi halásza (=Vári?), akiket a váradi püspöknek adományoztunk, akiknek még annyi földjük sincs, amennyit az udvaruk és házuk elfoglal. Látható ebből, hogy a határjárás a későbbi Gyula csaknem egész területét egybefogta. Az 1232-es oklevél Szerhet várbirtok mellett további két eladományozott királyi birtok határait is leírja, Krakó-ét és Alba-ét. Mivel vannak közös pontok, értelmezésük is csak együtt lehetséges. „Item prima meta terre Craco ab oriente tenet metam cum terra Elee; et inde pergit ad terram Chomud, que similiter Craco dicitur; et inde vadit ad terram Ynok, que eodem modo Craco dicitur; inde ab occidente tenet metam cum terra Resuga; et inde cum terra fabrorum regis, que vocatur Kescy; et inde pervenit ad terram Koyan; et inde revertitur ad priorem metam. Item prima meta terre Alba ex oriente tenet metam cum terra Kend- kud; et inde egreditur ad terram Opus; inde vero egrediens iuxta terram Opus vadit ad terram episcopi, que vocatur Kupa; et inde vadit ad terram Boy; inde vero vadit ad terram Dingonog; et inde tenet metam cum terra Riva; et inde cum terra Resuga; et inde pervenit ad priorem metam.” Krakót a korábbi irodalom, Karácsonyi is és Dusnoki-Draskovich is a később Gyulába olvadt Karakó faluval azonosította, de ezt a lehetőséget a határjárás belső logikája bizonyosan kizárja. A kutatók a késő középkori és újkori Gyula város Krakó utcájából indultak ki az azonosításnál, ezért a mai város északi területén feltételezték a falut, Ajtóstól délre. Ha így lenne, a szerheti határjárásnak is érintenie és említenie kellett volna Krakót, mert ezen a kis területen mindenképpen érintkezniük kellene. Mivel Krakó északi szomszédait is megnevezi az oklevél (Kescy és Koyan), egyértelműen leszögezhetjük, hogy Krakó Szerhettel nem volt határos. Az 1232-es Krakót tehát nem helyezhetjük a későbbi Krakó utca helyére. Az oklevél azonban további figyelemre méltó adatokat szolgáltat a települések egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséről: Krakó és Álba közös pontja, Resuga52, ugyanis mindkettő határos vele. Ezt a birtokot pedig végképp nem tudjuk betenni a Fehér- és a Fekete-Körös közé eső kis területre, ahol a szerheti határjárás megy, hiszen nem fér el ott. Krakó és Álba határjárásakor a két folyót egyáltalán nem említik, sőt sem az említett, sem más zően cáfolta. A halmok kérdésének az Alföldön külön irodalma van. Ami számunkra most ebből fontos, hogy a sík területen biztos határpontnak számítottak, amelyek hosszú ideig helyükön maradtak. Kettőt említ az oklevél, egyiket Bata földjénél, a másikat pedig a végén. XVIII. századi térképeken szerepel Gyulától délkeletre egy Zsíros Halom nevű domb. (Gyula, Doboz, Vári [Békés m.] bel- és külterületének térképe a Fekete- és Fehér-Körös között: MNL OL S 12 Div X No 0050; S 82 185- 01, 02; S 12 Div X 0086 03. Értelmezésére ld. Reszegi Katalin: Hegynevek a középkori Magyarországon. Debrecen, 2011. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 21.) 26. 52 Hasonló nevű falu volt Bihar megyében Reszege (Gy. I. 657.)
