Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
84 Gyula város történetének kezdetei fokokat sem, tehát ez a két falu a folyóktól távolabb kellett, hogy feküdjön, azaz nyilvánvalóan délre a nagy kiterjedésű Szerhettől. Mindez végképp eldönti, hogy a késő középkori Krakó utca nem vehető figyelembe Kra- kó 1232-es azonosításában. Meg kell jegyezni, hogy Krakónak már 1232- ben több birtokosa lehetett, mert a határjárás megkülönbözteti Chomud és Ynak Krakót a Csák Miklósnak adományozott voltaképpeni Krakótól. Bizonyosra veszem, hogy nem ott kell keresnünk tehát az 1232-es Krakót, ahol a XVI. századi adatok a gyulai Cracco vcza nevét lokalizálják, Gyulától észak-nyugatra.53 De van egy további támpontunk, amit sem Karácsonyi, sem Dusno- ki-Draskovich nem vett figyelembe, ez pedig Elec terra elhelyezkedése. A határjárás Elek terra említésével kapcsolatban két dolgot tehetünk. 1. Nem azonosítjuk a mai Elek falu középkori előzményével, hanem egy Elek nevű úr földjeként értelmezzük, tehát nem lakott településként és azt feltételezzük, hogy ez is elpusztult, földje a későbbiekben a szomszéd falvak területébe olvadt. Ezt a lehetőséget eddig senki sem vette számításba. 2. Elfogadjuk, hogy az 1232-es oklevélben szereplő Elek terra a XIV. században ugyanazon a területen jobbágyfaluvá alakult és megérte a török hódítás korát. Érdemes figyelnünk a határjárás szavaira: nem azt mondja az oklevél (mint terra Michaelis-nél) hogy terra Alexii, hanem, hogy Elek ferra! Az 1232-es Elek említést általában a későbbi Elek faluval azonosítja a kutatás,54 ugyanakkor nem vonva le ennek konzekvenciáit a határjárásban említett többi föld viszonyában. Ha ugyanis elfogadjuk Elek falu létét 1232-ben, akkor határosait is ennek megfelelően kell megrajzolnunk. Elekkel ugyanis keletről volt határos Krakó földje.55 Utóbbit a jelenlegi Kétegyháza, Szabadka és Szentbenedek tájékán kell keresnünk, mert Krakó nyugatról volt határos Elekkel. Krakó és Álba egymáshoz való viszonyát pedig egyértelműen jelzi, hogy Resuga földje közöttük helyezkedett el, vele mindkét birtok határos volt, tehát Álba és a vele határos egyszeri említésű földek (Ríva, Dingonog stb.) Elektől és Krakótól még keletebbre és délebbre kellett, hogy elterüljenek.56 Megerősíti Albának ezt a lokalizálását egyik déli határosa, Kupa, amely határjárásunk szerint egy püspök földje volt. A XV. században épp ezen a tájon, Kunágota mellett említenek az oklevelek egy Kupa-birtokot.57 Gondolatmenetem összegzéséül néz53 Kar: Békés II. 175-176. 54 Blazovich: Települések 96. további irodalommal; Szatmári: Templomok 110. 55 Vö. Blazovich: Települések 182-183. 56 Ezért nem tudom elfogadni az említett földek jó részének a Fehér-Körös melletti, Gyula és Kisjenő közötti alluviális vidéken történő lokalizálását. Blazovich: Településrend 39. és térképmelléklet, valamint Blazovich László: Gondolatok az Alföld középkori településhálózatáról. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Juridica et politica. Tomus Lili. Fasciculus 4. Szeged, 1998. (Különnyomat a Szabó András Emlékkönyvből) 46. 57 Ld. adattár.
