Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
RÁcz György J Gyula az Árpád-korban 81 A HATÁRJÁRÁS ÉRTELMEZÉSE34 Ha megkíséreljük térképre vetíteni a határjárásban említett földrajzi neveket, azokból kell kiindulnunk, amik későbbi forrásokban is előfordulnak, használatban voltak még évszázadokon keresztül, így nyomot hagyhattak a későbbi földrajzi névanyagban. Szerhet határát oklevelünk alapján először Karácsonyi János rajzolta meg, az oklevél értelmezéséhez helyes módszertani elveket határozott meg: „Előre is megjegyezzük, hogy e határleírásban előforduló nevek nem mind helynevek, hanem vannak köztük személynevek is, pl. Báta, Mihály, Szép, Ulma, stb., mert a kanczel- lár és jegyző sokszor a szomszéd falvak és földterületek említésénél nem azoknak helynevét, hanem birtokosaik nevét tették ki, a mint kitűnik ez ugyanazon oklevél ilyen kifejezéseiből: »Teke földje, mely Lábának neveztetik, Csamod földje, mely szintén Krakkónak hivatik, Inok földje, mely hasonlókép Krakkónak hivatik.«. Innen látszik, hogy más volt a birtokos, más a helynek neve. Ennélfogva helynevet csak ott keressünk, a hol e szó „földe” hiányzik, vagy a hol a későbbi adatok csakugyan kétségtelenné teszik, hogy a helyet birtokosáról nevezték el.”35 Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy nemcsak a birtokosokat, hanem a szűkebb település határ menti földjeit is jelölhették a terra szavak. A zarándi vár alól kivett Szerhet határa a (Fehér) Körösnél kezdődik. Karácsonyi helyesen szögezte le a Körösök említéséből, hogy a határ a Fehér-Körös bal partján kezdődik a mai Gyulától keletre, majd visszatér a Fehér-Köröshöz, azt átlépi, elmegy a Fekete-Körösig, majd a két Körös közén mozog, végül visszatér a Fehér-Körös partjára, vagyis Szerhet birtok kiterjedt a Fehér-Körös mindkét partjára, azaz egészen a Fekete-Körösig ért. Keletről Varsánnyal36 határos, innen dél felé megy és egy körtefa alatt föld határjel van; innen Bata37 földdel határos egy domb alatt, amit halomnak hívnak, innen Bagd38 föld felé tart, innen nyugatról Izsák39 földdel határos, északról pedig Mihály földjével. Az első biztos határpont Varsány, majd délről észak felé félkörívben haladva Bata, Bog, Izsák és Mihály földjei közül Bagd és Izsák beazonosításával egyetérthetünk, utóbbi kettő jobbágyfaluvá vált a XIII-XIV. században. A határ innen haladva átlépi 34 Az egyes települések lehetséges lokalizálásához ld. az adattárat, ahol betűrendben szerepelnek a határjárás „földjei”. 35 Karácsonyi: Szerhet 69. 36 Karácsonyi helyesen azonosította Gyulavarsánddal. (Karácsonyi: Szerhet. 70.) 37 Talán azonosítható a dömösi oklevélben említett faluval. Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele. Magyar Nyelv 32. (1936) 132, 204. (villa Batha, illetőleg in Batha). Blazovich: Településrend 36.; Blazovich: Települések 51. 38 Talán azonosítható az 1403-ban emlíett Bagd-dal. Karácsonyi: Szerhet 70. nyomán Blazovich: Települések 45-46. is így vélekedik. 39 Karácsonyi: Szerhet 70.; Cs. I. 733. szerint „Gyula tart. közt merül fel 1403-ban... s Varsánd felé feküdt”. Vö. még Blazovich: Települések 142.
