Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
RÁcz György f Gyula az Árpád-korban 73 A régészeti érv is igen súlyos. A település vitathatatlanul Árpád-kori eredetű templomát ugyanis 1971-ben megtalálták a mai törökzugi lakótelep építésekor. Bár az 1978-1979-ben feltárt hatalmas méretű, összesen öt építési periódusú templom ásatási eredményeinek értékelése nem teljesen egyértelmű, annyi bizonyosnak látszik, hogy az épület a település plébániatemploma volt és a XIII. században már léteznie kellett.10 Két, a települések korai történetében illetékes tudomány, a történeti nyelvtudomány és a régészettudomány határozottan azt állítja tehát, hogy van keresnivalónk Gyulán az Árpád-korban, a település kezdetei legalább a XIII. század elejére nyúlnak vissza. Fontos hangsúlyoznunk, hogy amíg a Gyula környéki régészeti topográfiai kutatások rengeteg új, korábban nem ismert adatot rögzítettek az utóbbi években, évtizedekben, vagyis a régészeti adatok folyamatosan bővültek és bővülnek, addig - mint láttuk - az írott forrásokat vizsgáló történettudomány számára éppen ellenkezőleg, fogyatkoznak a hiteles adatok: az első említés kitolódott az 1330-as évekre, újabb vonatkozó okleveleket pedig nem sikerült fellelni. Nincs más választásunk, mint hogy még egyszer alaposan szemügyre vegyük az 1232-es határjárást,11 számba vegyük az ott felsorolt földrajzi neveket és megkíséreljük ezeket összhangba hozni és megfeleltetni a későbbi településekkel és kapcsolatba hozni régészeti eredményekkel. Módszerünk fordítottja annak, amit általában a régészek követnek, akik a feltárt lelőhelyeket próbálják meg beazonosítani az oklevelekben emlegetett településekkel.12 Mindkét módszernek megvan a létjogosultsága, persze az a jó, ha az eredmények közel azonosak lesznek. Mivel ezeket a rekonstrukciókat többnyire régészek végzik feltárásaik után, az írott forrásokat maguk gyűjtik össze és értelmezik. Ha ezt a munkát a rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel elvégzik, nincs is baj. Meggyőződésem, hogy az okleveles adatok aprólékos, több szempontú - így nyelvészeti - újraértelmezése és a régészeti adatok egyeztetése lehet az egyetlen eredményesen járható út az Árpád-kori településtörténet kutatásában. Más természetű információkat nyújtanak a különböző (régészeti, írott, nyelvészeti) adatok, a topográfiai rekonstrukciónál valamennyi adatot be kell vonni a vizsgálatba. Ha csak az egyik vagy a másik fél szemlélete, eredményei 10 Jankovich B. Dénes: A gyula-törökzugi templom feltárása. Békési Élet 1982/4.415-426. A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1996. (Dél-Alföldi Évszázadok 9.) 123.; Szatmári: Békés 121. Ld. még Liska András e kötetben megjelent dolgozatát. 11 A határjárást először Karácsonyi János értelmezte (Kar: Szerhet), majd Dusnoki: Julamonustra 42-43. elemezte részletesen, utóbbi számos ponton jól, de néhány helyen véleményem szerint hibásan, a határjárás belső logikáját figyelmen kívül hagyva. Ld. alább. 12 Erre számos, a régészeti topográfiai munkálatok során született jelentés, összefoglalás idézhető lenne.
