Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Rácz György: Gyula az Árpád-korban
71 RÁCZ GYÖRGY Gyula az Árpád-korban Egy határjárás tanulságai ELÖLJÁRÓBAN AZ ADATOKRÓL ÉS A MÓDSZERTANI PROBLÉMÁKRÓL yula város monográfusa, Karácsonyi János az 1881-ben a Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése című tanulmányában még nem ismert Árpád-kori adatot a település múltjával kapcsolatban, viszont azzal, hogy két 1313-ból való királyi oklevél keltezési helyét „Gyulamonostorával” azonosította, bizonyítani vélte a település Árpád-kori létét.1 Györffy György ezen a nyomon indult tovább, amikor bővítette a Gyulára vonatkozó korai adatok sorát. Az Árpád-kori Magyar- ország történeti földrajzának I. kötetében a Bihar megyei Árpád (Árpa) falunál így szerepel az adat: „Boleszló váci püspök 1214-ben a gyulai monostornak adta Árpa falut a váradi püspök beleegyezésével”.2 Györffy Zaránd megyei „céduláin”, Gyulamonostoránál a következő szerepel3: „1214-ben merül fel a gyulai <káptalan> és apátja a leleszi káptalan (!) hamis, de régi iratok alapján összeszerkesztett oklevelében. Az oklevél szerint még a XII. század végén Boleszló váci püspök Kanyár birtokot (Szabolcs vm.) a leleszi prépostságnak adta, elcserélve azt a gyulai apátságtól, s helyette a gyulai apátságnak adta a közelebb fekvő Árpa (Árpád, Bihar vm. ?) falut. A cserébe beleegyezett Vata váradi püspök. Az <apát és káptalan> kifejezés monostort jelent (vö. pl. P [Pannonhalmi Rendtörténet]. I. 548, 642, 715. a szegedi Sz. Miklós apátság), s így adatunkat Gyulamonostorra kell vonatkoztatnunk, amit Vata váradi püspök szereplése is támogat. A köleséri esperesség területén fekvő egyházának papja 1332-7 minden évben 29 gs tizedet adott.”4 Gyula város korai történetének ígéretesen induló feltárása azonban teljesen más irányba fordult, miután Dusnoki-Draskovich József 2000- ben megjelent, rendkívül alapos tanulmányában bebizonyította, hogy 1 Kar: Gyula 104. (A gyakrabban idézett művek rövidítése Györffy György történeti földrajzának rendszerét követi, Id. Rövidítések jegyzéke.) 2 Gy. I. 595. 3 A Zaránd megyére vonatkozó cédulákat 1997-ben kaptam meg feldolgozásra. A Gyula környéki falvak felsorolását és lokalizálását lásd a tanulmány végén közölt adattári részben. 4 A forrásadatokat lásd a tanulmány végén lévő adattári részben Gerlánál. (Okát Id. a következő jegyzetben.)
