Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József f Gyula város településtörténetének kezdetei 67 exportáru lett.225 Ezeket a fejleményeket azonban elegendő éppen csak jeleznünk, hiszen célkitűzésünk a középkori Gyula település kezdeteinek felvázolása volt. E tanulmány lényege 1996-ra körvonalozódott, szoros összefüggésben a Gyula város topográfiájáról kialakított új elképzeléssel. Voltaképpen a kiindulópontot annak a tisztázása jelentette, hogy Gyula két nagy városrésze az 1566. évi török ostrom előtt miként helyezkedett el a Fehér-Körös északi oldalán, hogyan lehet meghatározni a 15 utca vagy lakónegyed és a fő egyházi épületek helyét. Az efféle kérdések kapcsán vált világossá, hogy a település kezdetei nem nyúlhatnak vissza az 1300 körüli évtizedeknél korábbra. Akkor pedig Gyula kialakulása nem köthető egy nyilvánvalóan 1241 előtt épült nemzetségi monostorhoz. A Gyula kezdeteivel és helyrajzával kapcsolatos eredményeket annak idején és ez alkalommal is kedvezően fogadta néhány történész kolléga, de a megyei levéltár által kiadott tanulmánykötet nem jutott el szélesebb körökhöz.226 Emiatt hálás vagyok azért, hogy a jelen tanulmány újra megjelenhet. Az első megjelenés óta eltelt hosszú idő ellenére sincs okom a gondolatmenet és a kifejtett elmélet megváltoztatására, csak a becsúszott apróbb hibákat szándékoztam javítani. Sajnos a tanulmány már nem volt meg számítógépen, ezért egy szkennelt szöveget kellett alapul venni, amely hemzsegett a legkülönfélébb hibáktól. Az első lépésben tehát helyre kellett állítani a szöveget, ami rengeteg energiát igényelt, és biztos, hogy nem sikerült minden hibát kiküszöbölni. Ezután megpróbáltam beilleszteni a szövegbe és a jegyzetekbe a 2000 óta elért eredményeket és feltárt adatokat, illetve legalább utalni az új publikációkra. Ez korántsem volt lehetséges minden téma esetében, még a középkori és XVI. századi Gyula történetével foglalkozó 225 Gyula vonatkozásában részletesen tárgyalja e fejlődést Bácskai Vera idézett könyve. A korszakról és a tanulmányban tárgyalt több problémáról lásd Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A.: Magyarország története 1301-1526. 226 Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei. A másik tanulmány: Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV-XVIII. század). In: Dusnoki-Draskovich J.: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról és a fordított világról. 15-69. és 70-91. A könyvben a 375. oldalon közöltem egy rekonstrukciós rajzot az 1564 körüli Gyula városról. Ezt megkíséreltem pontosítani, javítani egy későbbi írásomban, amelyben összefoglaltam Gyula kezdeteiről és helyrajzáról kialakított elképzelésemet is: Gyula város és a Dürer család/Die Stadt Gyula und die Familie Dürer. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Szerk. Erdész Á. Gyula, 2008. 43-63. Mivel még Gyula város XV. századi képét illetően is túl sok a bizonytalan tényező, ezért itt szintén a török ostrom előtti állapotot rekonstruáló rajzot közöljük. Ezt össze lehet vetni Gyula első, részben hiteles látképével, amelyet Mathis Zündt nürnbergi rézmetsző készített. A város 15 utcájából kilencet tudtunk lokalizálni és feltüntetni a rajzon. Ajtós önálló falu volt közvetlenül Gyula mellett.
