Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József f Gyula város településtörténetének kezdetei 31 el bizonyítottnak azt az állítást, hogy Békés megye területe már a honfoglaláskor e nemzetségnek jutott. Györffy elmélete szerint a királyi hatalom csak a téli szállást hagyta meg a főemberek kezén, a Csőit nemzetség esetében viszont azt látjuk, hogy a nyári szállások egy részét is megtarthatták. Birtokközpontjaik a folyók menti útvonalaik kezdő és végpontjain alakultak ki. Karácsonyi óta a történeti kutatás egyöntetűen vallja, hogy Vata vára a békési földvár volt, s 1046-ban innen indult ki a pogánylázadás. Erről is Györffy legutóbbi összegző megállapításait idézhetjük: „a mozgalom élére ekkor Vata állt, Csőit nemzetségfő fia, aki valaha a Hármas-Körös vidékének ura volt. Várát és uralmi területét bizonyára István király sajátította ki, és Békés nevű ispánját behelyezve, királyi megyévé szervezte. Az apjának meghagyott birtokon tengődő főúr most elérkezettnek látta az időt a régi szép idők visszavarázslására...”86 A történet azonban csak egy szövegromlásos névre épül, mert Békés nevű személy nem ismert, Békés megyét vagy települést nem említenek a XIII. századig. Békés vármegye korai, Szent István-i megalapításának feltételezését lényegében a Vata békési várára vonatkozó adatra lehetett alapozni.87 A Képes Krónikában ugyanis ez olvasható: „Primus autem inter Hungaros nomine Vatha, de castro Selus dedicavit se demoniis...” Vagyis: „A magyarok közül Selus várából egy Vata nevezetű volt az első, aki a démonoknak szentelte magát.. ,”88 A „de castro Selus” szöveghellyel szemben a krónika szövegét őrző kódexek többségében „de castro Belus” olvasható.89 Bunyitay és Karácsonyi munkái nyomán a kutatás csak ezt a „Belus” Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához - AUSz 55. 1976. 1-99., Soly- mosi László: Árpád-kori helyneveink felhasználásáról-Magyar Nyelv. 1972.179-190. 86 Magyarország története. H\. köt. 845. A Vata-felkelésről és az 1060-1061. évi mozgalomról vö. különösen: Kristó Gy.: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások” kora történetéhez - AUSz 18. 1965. 3-57. (Újra megjelent: Tanulmányok az Árpád-korról. 93-113.) Szegfű László: Vata népe - AUSz 67. 1980. 11-19. és Gellért püspök halála - AUSz 66. 1979. 19-28., Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Szeged, 1992. 249-266. /Magyar Őstörténeti Könyvtár 3./ 87 Györffy korábbi megfogalmazása szerint Géza vagy István idejében jött létre Békés vármegye. (TF I. köt. 494.) Mint írja, a Vata-Csolt nemzetség megtörése után az uralkodó (Géza vagy István király) a várat és a nemzetség területének nagy részét elkobozta, a várba saját ispánját, Békést ültette és a vár köré telepítette saját katonaságát, a várjobbágyok őseit. E beavatkozás reakciója lehetett Vata lázadása 1046-ban, s a pogánysághoz való visszatérés számára azt jelentette, hogy ismét ő ült be Békés várába s uralkodott a megye népe felett. (Vö. még: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. 45-46.) A megye kialakulásának időpontjára vonatkozó irodalmat lásd: BHT 26. és Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása Magyar- országon. 479-480. 88 Képes Krónika. Chronicon Pictum. Hasonmás kiadás. Bp. 1964. 56. A mondatot Bellus Ibolya fordításában idézzük: Képes Krónika. Bp. 1986. 108. 89 A szövegváltozatokat lásd: SRH I. köt. 337-338. Tíz kéziratból nyolcban szerepel „Belus” alak. Vö. még: Képes Krónika. Bp. 1986. 324.
