Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
30 Gyula város történetének kezdetei említett Bár-Kalán nemzetséget is. Már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a Csőit nemzetség szállásterülete szintén több megyére terjedt ki, s a békési és krasznai szállásterületek között mintegy 150-200 km hosszúságú ingamozgást végeztek nomadizálva, ebben az esetben Györffy mégsem vonja le a saját kritériumaiból folyó következtetést: törzsfőtől származó nemzetségről van szó. Kristó Gyula már rég felhívta a figyelmet arra, hogy Vata territóriuma nem csak egy megyére terjedt ki, keleten Gyula, délen Ajtony domíniumával érintkezett, és nem kizárható, hogy Vata és fia János törzsi vezetők voltak. Utóbb már határozottan arra az álláspontra jutott, hogy Vata törzsfő volt, és egy nomád törzsi állam élén állt.83 Györffy kritériumait azonban, amelyek könnyen megkülönböztethetővé tennék a törzsfőket a nemzetségfőktől, saját eredményei megkérdőjelezik. Történeti földrajzából az derül ki, hogy egyrészt több nemzetség is köthető egy-egy megyéhez (pl. Komárom megyéhez a Koppán vagy Katapán nemzetség is), másrészt a nemzetségek feltételezett téli és nyári szállásai gyakran nem egy megyében feküdtek, nomadizálásuk során átlépték a megyehatárokat. Györffy még mindig régi elméletéhez ragaszkodik, amikor azt írja, hogy az Alföld-széli megyék azért alakultak úgy, hogy fele részben az Alföldön, fele részben a hegyek között terültek el, mert így a téli és nyári szálláshelyet magukba foglalhatták. A vármegyék azonban aligha a régi nemzetségi-törzsi kereteket akarták leképezni, és határaikat a nomadizálási rendszerhez igazítani, hanem ellenkezőleg, éppen e régi kereteket akarták széttörni és az ezekhez kapcsolódó nomád életmódot felbomlasztani. Ugyanakkor az eltüntetni szándékozott régi struktúrák nyomát az újak valamelyest magukon viselik, pl. különösen az egyházmegyék vagy néhány Szent István által létrehozott, átmenetileg fennállt, nagy kiterjedésű vármegye.84 Jellemző módon Györffy történeti földrajzának adatgyűjtése ott kezd érdekes eredményeket hozni, ahol a vármegyék ábécésorrendben haladó feldolgozása ellenére már több szomszédos vármegye adatait lehet egymás mellé állítani. Különösen igaz ez Békés vármegye esetében. Visszatérve a Csőit nemzetségre le kell szögeznünk, hogy a birtoklástörténeti adatokból és a helynevekből nem lehet a honfoglalás idejének állapotaira visszakövetkeztetni, legfeljebb a XI. századi viszonyokról kaphatunk hozzávetőleges képet.85 Tehát semmiképpen nem fogadhatjuk 83 Kristó Gy.: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások” kora történetéhez - AUSz 18. 1965. 37. és 46., valamint Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980. 458-459., 467. és A XI. század története. 43., 114-115., Magyarország története 895- 1301. Bp. 1998. 100., 118-119. és 153. A törzsi államról vö. még: A magyar állam megszületése. 299-316., 335-358. 84 Vö. Kristó Gy.: A magyar állam megszületése. 354. és A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 398-411. és 459-483. 85 A helynevek felhasználásáról: Kristó Gy.: A magyar állam megszületése. 255-275. és ►
