Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
26 Gyula város történetének kezdetei Karácsonyi már egyértelműen leszögezte, hogy a kereszténység dühös ellenfele, Vata Békés megyei főúr volt, s krónikáink csak tolihibából írják őt „castrum Belus”-ból leszármazottnak „castrum Becus” („Bekus”), vagyis Békés helyett. Emiatt a Szent Gellért meggyilkolásában részes Kó- rógyiakat a Kraszna megyei Kórógyról megfeledkezve a Békés megye közelében fekvő bihari Kórógyhoz kapcsolta. Vata „Belus”-nak írt földvára, a csolti nemzetségi monostor, a Csőit nemzetség és a belőle leszármazó családok Békés megyei birtoklása egybehangzóan igazolta Karácsonyi szemében, hogy a Csőit nemzetség Békés megyei származású, a nemzetség fészke itt volt. A „de castro Belus” kitétel egyben Békés vármegye korai létrejöttét is bizonyította Karácsonyi számára, aki a vármegye megalapítását Szent Istvánnak tulajdonította .72 Békés vármegye történetének egyik vitatott, döntő fontosságú kérdése éppen az, hogy mikor került sor a vármegye megszervezésére. A másik, ezzel kapcsolatos probléma, hogy mi volt a jelentősége a Csőit nemzetség Békés vármegyén kívüli birtokainak, vagyis mely területekre terjedt ki e nemzetség uralma, és valójában hol állhatott Vata földvára. Helynevek, Anonymus Gesfája és birtoklástörténeti adatok alapján leginkább Györffy György próbált meg Békés megye területének honfoglalás kori birtokosairól képet adni.73 1963-ban megállapította, hogy 72 Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 37., 177-178. és A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 405. 73 Györffy szerint (A honfoglaló magyarok településrendjéről - Archeológiái Értesítő. 1970. 191-242., 219.) Árpád legidősebb fiának, Tarhosnak (Tarkatzus) szálláshelyéről tanúskodnak a Békés megyei Tarhos helynevek. (Tarhos puszta Békés közelében és a Sebes-Körös egyik ágának neve.) Ezt kétségessé teszi e helynevek igen késői felbukkanása. A helynevek a XVI. századtól kimutatható békési lakos Tarhos családról kaphatták nevüket. (Vö.: Karácsonyi: Békésvm tört. III. köt. 253. és Kristó Gy.: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához - AUSz 55. 1976. 32.) A Csongrád és Hunyad vármegyékben birtokos Bár-Kalán nemzetség szállásváltására a Fehér-Körös mentén szintén többnyire késői, XIV-XV. századi helyneveket hoz Györffy. A Hármas-Körös torkolata alatt, Csongrád közelében és a Fehér-Körös forrásvidékén volt „Kaján” helynév, valamint a Marostól délre, Hunyad vármegyében „Baar” és „Kalantelek”. (Uo. 229.,TF I. köt. 882-884. és III. köt. 279-281., Isván király és műve. Bp. 1977. 164., 199., 203., 209. és 256-257.) Meggondolandó viszont, hogy egy 1232. évi határjárás is említ egy „Koyan”-t a későbbi Gyula település közelében, a Fehér-Körösnél. (Lásd a 33. jegyzetet.) Más vélemény szerint a Bár-Kalán nem ősi birtokai Baranya és Esztergom megyében feküdtek, amelyek mellé legkésőbb a XI. század végén Csongrád megyében szereztek birtokokat. (Korai magyar történeti lexikon. 9-14. század. 83.) A Kaján helynevek összefüggésbe hozhatók a „kagán” méltóságjelölő szóval és az ebből eredeztethető, a krónikákban szereplő „Keán” nevű történeti személlyel is, akinek kilétét illetően nincs egységes állásponton a kutatás. (Lásd e címszavakat a fenti lexikonban.) Anonymus legtöbb történeti adatának felhasználhatósága eleve kérdéses, így az sem bizonyítható, hogy a Gestában szereplő honfoglaló magyar vezérről, Velekről kapta nevét a Zaránd megyei Elek település. (Vö.: Márki: i. m. 51-52. és 228., Anonymus: Gesta Hungarorum. Hasonmás kiadás. Bp. 1975. Jegyz. Györffy Gy. és Pais D. 170-171.) A latin Alexius magyar megfelelőjét ►
