Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
20 Gyula város történetének kezdetei aki köztudomás szerint hyperkritikára volt hajlamos, a kegyuraságban való részvételt habozás nélkül a nemzetséghez tartozás bizonyítékának fogadta el, még akkor is, ha a kérdéses ág csak a XIII. század végétől ismert”.50 Karácsonyi pedig korántsem csak a közös kegyuraságra hivatkozott, hanem a következőket is leszűrte: 1. a Csőit nem ősi birtokai Békés megyében e két család kezében voltak a XIII. században és később is. 2. A gerlai apátság birtoka, Kerestelek a Csoltok hatalmas vatasomlyai (a későbbi Szilágysomlyó Kraszna megyében) jószága közelében volt. 3. A birtokok öröklésére vonatkozó adatok alapján Karácsonyi igazolta, hogy a Csolti és Ábránfi családok közös őstől származtak. Ezzel kapcsolatban csak az okoz problémát, hogy Karácsonyi szerint ez egy, a XIII. század közepén élt közös ős volt, s nem jelöli meg, hogy az akkor élt, szóba jöhető Csőit nembeliek közül melyik lehetett az, s ezt épp a „hyperkritika” miatt nem tette meg. Megyetörténetében még a Csőit nembeli I. Mártontól származtatta le az Ábránfi családot, de később ezt már kétségesnek látta. Emiatt írhatta Fügedi, hogy a kérdéses ág csak a XIII. század végétől ismert, és ezért akkor is mellőzi idézett tanulmányában a Csőit nemet, amikor a több monostorral rendelkező nemzetségeket felsorolja. Karácsonyi további lényeges állítása, hogy a Csőit nem őse Vata volt, és eredetileg e nemzetséget Vata nemzetségnek hívták, míg a monostorépítő Csőit a kortársak szemében oly hírneves személyiséggé nem vált, hogy összes atyafiságát róla nevezték volna el. Erre a névadást is felhozta bizonyítékul: a Csőit nem két birtokát is (Vatasomlyó és Vatacsanaka) a Vata névvel különböztette meg, és tagjai is szívesen használták e nevet. Karácsonyi nyomán Kristó Gyula is azt írta, hogy a Csőit úri nemzetség Vatától származik le, és ezért a nemzetséget Vata-Csolt nemként említi. Fontos megállapítása, hogy birtokaik két tömbben, két monostoruk körül helyezkedtek el.51 Ezek után, ha szemügyre vesszük a Csőit nemre vonatkozó adatokat, néhány újabb, eddig háttérben maradt momentumot emelhetünk ki. A Csőit úri nemzetség két világosan elkülöníthető ágra (Karácsonyi csak két család kiágazásáról ír) vált szét már a XIII. század előtt. Ezt igazolja a birtokok elkülönülése a két ágnak megfelelően, amely már 1220-1230 körül kimutatható. A két ágnak külön monostora volt.52 (Csolton a XII. század első harmadában, Gerlán 1200 előtt épült.) A névadás tekintetében megfigyelhető, hogy az egyik ágon a Vata, a má50 Fügedi E.: i. m. 35. 51 BHT 50-52. 52 A monostoralapítás személyes megnyilvánulás volt, de az öröklés folyománya a közös temetkezés. (Fügedi E.: i. m. 54.) Petrovics István a több monostorral rendelkező nemzetségeket megvizsgálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes ágaknak külön monostoruk volt: Nemzetségi monostoraink problematikája - Acta Historica Universitatis Szegediensis. Acta Iuvenum. Sectio Historica. I. köt. 1978. 9-24.
