Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Almási Tibor: Gyula és uradalma a XIV-XV. századi okleveles adatok tükrében
178 Gyula város történetének kezdetei 1330-as és az 1390-es évekből kétségtelenné teszi, hogy az egész század során a gyarapodást szolgáló halmozódó energiák formálták és vitték előre a település fejlődését, ám ezt közelebbről leírni, illetve megnevezhető tényadatokkal éles megvilágításba helyezni nemigen vagyunk képesek. Visszavetítő látószögből, országos és regionális történések figyelembe vétele mellett csak valószínűsíteni lehet, hogy milyen tényezők voltak befolyással és hatással Gyula XIV. századi történetének alakulására. A kezdetek talán a tatárjárás utáni sikeres újjáépítés évtizedeire vihetők vissza. A térség kialakuló viszonyaira befolyással lehettek a Tiszántúl középső vidékét először tartománnyá szervezni igyekvő Ge- regyék, később a helyükbe lépő Borsák, de a környék viszonyainak alakításában bizonnyal szerepük volt a vidék őshonos nemzetségének, a Csoltoknak is. Számolni lehet esetleg a Körös-vidéken a kunok valamiféle hatásával is. Nem kétséges, hogy ezen a tájon is gyökeret eresztettek a XIII. század második felében megújuló gazdaság és társadalom új rendszerének elemei, a tatárjárás előtti elavult földesúri birtoküzemek helyébe lépő falurendszer, amely a hatékonyabb gazdálkodási feltételeket kínáló jobbágytelkeken alapult. A gazdasági és társadalmi átalakulás a jogi kötelmek oldódásához vezetett, felszabadító, ösztönző és mozgósító hatással volt az érdekeltségi viszonyokra, és a társadalom szinte minden rétege számára - jobbára emelkedést elindító - mozgási, változtatási lehetőségek előtt nyitott utat. A gazdálkodást egyre kevésbé az önellátás kényszere mozgatta, hanem sokkal inkább a piaci árucsere révén elérhetőnek látszó gyarapodás igyekezete. Várak és jó fekvésű birtokközpontok köré uradalmak szerveződtek, forgalmi szempontból felértékelődtek a könnyen megközelíthető, táji határokhoz, sűrűn járt utakhoz, vizekhez közel fekvő helyek és települések. E tényezők átalakították a hagyományos településrendet, s az új szerkezetben a gazdasági és igazgatási adottságok összetett érdekei és szempontjai határozták meg, hogy hol alakulnak ki az új központi helyek. A korai Gyula minden bizonnyal az e változások következtében újraformálódó helyzet legfontosabb térségi kedvezményezettje volt. Hogy a földrajzi adottságoknak köszönhető jó elhelyezkedés mellett nevesítve pontosan milyen helyi politikai, kormányzati és igazgatási tényezők segítették kiemelkedését, közelebbről ismeretlenek. Legfeljebb feltétele- zésszerűen kockáztatható meg az a kijelentés is, hogy a település talán I. Károly király országegyesítő harcai idején rendbe tett királyi uradalmi központként szerezhetett először nagyobb jelentőséget. Közelebbről azonban nem tehető nyilvánvalóvá az esetlegesen fennálló összefüggés a felemelkedés kezdetei és az olyan politikai jelentőségű tények között, mint például amit a király Gyula körzetében tett 1313. évi látogatása
