Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre J Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 157 1232-re vonatkozó okleveles említés értelmezése. Szannához szokták ugyanis kötni a Szerhet határjárását tartalmazó oklevél által említett egyik hely (Zunna) nevét. Elgondolkodtató azonban, hogy Szánnának ez az egyetlen Árpád-kori említése, s a neves történetíró, Karácsonyi János is megjegyezte: a határjáró oklevélből nem egyértelmű, hogy a hely akkor település volt-e, vagy csak puszta. 1403-tól ugyanis az oklevelek tanúsága szerint népes településként követhető nyomon a falu léte egészen a török időkben, a XVI. század végén vagy a XVII. század folyamán bekövetkezett pusztulásáig. A Szana-zug nevében napjainkig megőrzött itteni helynév, a még az Árpád-korban elnéptelenedett szeregyházi faluhely közelsége, továbbá az ettől mindössze 1,5-2 kilométerrel távolabb lokalizálható, s kizárólag a XIV. század után keltezhető késő középkori, s egyelőre templom nélküli faluhely adatainak egymás melletti említése felveti a két település azonosságának lehetőségét is, pontosabban a falu késő Árpád-kori áttelepülését, helyváltoztatását. Eszerint Szánná falu első helye a szeregyházi határrészen lehetett, de az Árpád-kor végén, a késő középkor elején (tehát a XIII. század végén, a XIV. század elején) a település - otthagyva templomát és temetőjét is - átköltözött volna 1,5-2 kilométerrel északkeletebbre, a mai Szana-zug közelébe. Egyelőre azonban nincs meg az itt azonosított késő középkori faluhely temploma, sem temetője, de az biztos, hogy a falu népe ebben az időben, a késő középkorban - a szeregyházi ásatás tanúsága szerint - nem temetkezhetett a korai templom köré, hiszen ott csak Árpád-kori leleteket találtunk. Az egymáshoz ilyen szokatlanul közel eső két faluhely azonosítását vagy különválasztását csak további kutatások alapján lehet bizonyossággal megállapítani, melynek legfontosabb eleme a késő középkori faluhely templomának és templom körüli temetőjének azonosítása és feltárása lenne. Addig pedig - a rendelkezésre álló adatok többségének egybecsengése alapján - a Szana-zugtól délre, a szeregyházi templomhelytől pedig északkeletre eső középkori faluhelyet legvalószínűbb a középkori oklevelekben előforduló Szannával azonosítani, a szeregyházi faluhelyet pedig olyan falunak meghatározni, amelynek nem maradt fenn a neve, s amely még az Árpád-korban elnéptelenedett.61 (23. kép, 9. kép, 1-2.) 23. KÉP Szánná. A középkori falu helyszínrajza 61 Huszár 1822. 43. szelvény; Haan 1870. II. 7; Karácsonyi 1884a. 5-9; Karácsonyi 1896. II. 285; Földi 1980. 23; MRT IV/4. Gyula 507. sz. lelőhely, Bálint-Gyucha-Szatmári- Vágó terepbejárása, 1993.
