Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
158 Gyula város történetének kezdetei VÁRAT(EGYHÁZ)/VÁRAJT korai első említésű település egyes feltételezések szerint nem érte meg a késő középkort, pontosabban a XV. század folyamán már pusztává lett, s így említették a XVI. század elején is. Helyét Karácsonyi János Váritól, azaz a mai Gyulaváritól északkeletre tette, de ott egyelőre középkori település nyomára nem bukkantunk. Nem mellékes ugyanakkor, hogy e területen a jelentős kiterjedésű Mályvádi-erdő húzódik, melynek területe terepbejárásra teljesen alkalmatlan napjainkban. Ráadásul a - különböző folyómedrekkel szabdalt - Mályvádi-erdő területén előforduló újkori, teljesen hétköznapi jelentésű helynevek között találunk egy Vár alja, s közvetlenül emellett egy Török-erdő néven jelölt területet is, amely esetleg (névferdítés, illetve „ha valami nagyon régi, az biztosan török” megítélés alapján) a keresett középkori falu helyére utal. Talán több mint véletlen, hogy ezt megerősíti Huszár Mátyás 1822. évi, egyébként kitűnő térképének 43. szelvénye, s az azon olvasható „Várajt” és „Várajti Rét” helynevek jelölése is. A probléma viszont az, hogy a térkép jelölése a legközelebbi, de egy másik érmeder keleti partjára, pontosan a mai Dénesmajor területére esik, ahol egy Árpád-kori település helye ugyan található, viszont azt a környező helynevek előfordulásának nagy száma miatt fentebb csak Keszi(egyháza) településsel azonosíthattuk. Vizsgáljuk meg még egyszer a rendelkezésre álló adatokat! Amennyiben hihetünk a történeti forrásoknak és azok magyarázatának, mindkét település (Keszi/egyház és Várat/ egyház, illetve más néven Várajt) olyan Árpád-kori település volt, amely nem érte meg a késő középkort. Két lehetőség kínálkozik tehát: a Dénesmajor területén található Árpád-kori település Keszi(egyház)-zal vagy Várat(egyházzal)/Várajttal azonosítható. Az első lehetőség mellett szól a faluhely közvetlen közelében fennmaradt jó néhány Keszi helynév, a második lehetőség mellett pedig Huszár Mátyás Várajt ábrázolása, valamint az, hogy a Keszi határnév nemcsak a közvetlen közelben, hanem a kissé távolabbi, a mai Románia területére, Ant nyugati határába eső határrészek nevében is előfordul „Keszi", „Keszi Kis Erdő" alakban. Ezek alapján is inkább az első lehetőség a valószínűbb. Ha viszont Keszi(egyház)-zal azonosítjuk a Dénesmajor területén található Árpád-kori faluhelyet, akkor Várajt helyének megmarad a közeli másik érmeder partjára mutató, az elferdített Vár alja megjelöléssel szereplő terület, amely a Huszár Mátyás 1822. évi térképén az „Almándi Ér" és a „Kesejüs Ér" összefolyásának északkeleti szögletében azonosítható. A település itteni feltevését azonban ellenőrizni majd csak erdőirtás alkalmával lehet, ha a tuskózáskor középkori leletek kerülnek a felszínre. Addig viszont várnunk kell, sőt még egy harmadik lehetőséget sem vethetünk el a falu elhelyezkedésével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis például a Karácsonyi János által is
