Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
156 Gyula város történetének kezdetei át létezett. Templomhelyét a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem találtuk meg, azt kell tehát feltételeznünk, hogy az a jelenlegi államhatár keleti, romániai oldalára esik. A faluhely közvetlen szomszédságában jelölik térképeink a Gel- vács nevű határrészt, a Gelvácsi-dűlővel és a Gelvácsi-erdővel együtt. Ez alapján e faluhelyet leginkább az oklevelekben emlegetett, s egykor Zaránd megyéhez tartozó Gelvács nevű településsel azonosíthatjuk.60 (22. kép) 22, KÉP Gelvács. A középkori falu helyszínrajza S zánná falu emléke az „Icze Ér"-vei egyesülő, s a Fekete-Körösbe torkolló „Tekerő Ér” keleti partján (a mai, ásott Fehér-Körös és a Fekete-Körös összefolyásánál) elterülő határrész nevében (Szana-zug) máig fennmaradt. Huszár Mátyás 1822. évi térképén nemcsak a Tekerő-ér nevét, hanem az itt lévő „Szana Fok” helyét is megjelölte. E határrészhez nagyon közel található a fentebb Gyula-Szeregyháza címszó alatt említett Árpád-kori faluhely, de mivel Szánnának késő középkori okleveles említései is vannak, a szeregyházi lelőhelyen pedig késő középkori életre utaló leletekkel vagy jelenségekkel nem találkoztunk, a kettő azonosítását kizárhatjuk. Az Árpád-kori faluhelytől viszont mindössze 1,5-2 kilométerre északkeletre, az előbb említett mai Szana-zugtól pedig délre eső területen másik középkori faluhely is található. Az 1993-ban végzett régészeti terepbejárások során itt gyűjtött leletanyagból azonban hiányoznak a tipikus Árpád-kori leletek. Feltételezhető ezért, hogy a falu kezdetei valószínűleg nem a korai, hanem inkább a kései Árpád-korra nyúlnak vissza. Bonyolítja a terepen lokalizált faluhely Szannával való azonosítását ugyanakkor az egyik, 60 Rácz 1880. 186; Csánki 1890. 732; Márki 1892. 230; Karácsonyi 1896. I. 74-75, 216; Scherer 1938.1. 33,45,101; Veress 1938. 255; Földi 1980. 22; MRT IV/4. Gyulavári 100. sz. lelőhely, Kocsor-Rózsa-Szatmári-Zatykó terepbejárása, 1994.
