Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József f Gyula város településtörténetének kezdetei 15 Az oklevélből kiderül, hogy eredetileg a „Iula”-i monostor birtoka a „Kanar” nevű prédium volt, amely a Tisza mellett, mocsaras területen feküdt. E birtok helyett kapta meg a monostor a közelebb fekvő Árpa falut, amelyet Györffy a Nagyszalontától délkeletre található Árpád faluval azonosított. Mivel az 1334. évi átírásból ismert oklevelet a kutatás hamisnak tartja, a helytörténészek általában bizonytalan hitelességű forrásként említik. Csak Implom József próbálta Gyula történetének rövid ismertetésébe beilleszteni mint Gyulamonostora első említését. Boleszló 1188-tól 1212-ig volt váci püspök. Az 1214. évre keltezett oklevélből az derül ki, hogy a leleszi premontrei prépostság alapításáról III. Béla (ti 196) adott oklevelet a püspöknek, ez az oklevél azonban - amelynek ekképpen 1188-1196 között kellett keletkeznie - Imre király idejében megsemmisült. Erre hivatkozva erősíti meg 1214-ben Boleszló püspök kérésére II. András a püspök által tett birtokadományt. IV. Béla 1252. évi hiteles oklevele szerint Boleszló püspök a leleszi monostort IV. Béla atyja, II. András (1205-1235) engedélyével alapította. Akkor pedig az alapítólevelet (figyelembe véve II. András uralkodásának és Boleszló váci püspöki működésének idejét) az 1205-1212 közötti időintervallumban állíthatták ki. Ezzel szemben Érszegi Géza meggyőző érveket hoz fel amellett, hogy 1213 a kiállítás éve, amikor a monostor templomát akarták felszentelni, de ez végül csak 1214-ben történhetett meg. Az oklevélnyerő által elkészíttetett alapítólevélre ekkor került rá a királyi pecsét.32 Tartalmát tekintve a hamis oklevél valós tényeket is magában foglalhat. Mivel a „Iula”-ival - mint alább bizonyítjuk - egyedül azonosítható gerlai monostor temploma a XII-XIII. század fordulóján épült, a hamis oklevélnek e monostorra vonatkozó részlete valóban igazolhatja azt, hogy a gerlai monostor az említett váradi püspök idejében, az 1180-as évek végén már létezett, mivel épülete a templomnál hamarabb elkészült. Az oklevél szövegét megnézve láthatjuk, hogy a monostorra vonatkozó passzus egy teljesen mellékes információ, amely csak a „Kanar” nevű prédium eredetét magyarázza, s ezért aligha tekinthető utólagos betoldásnak. Úgy véljük tehát, hogy figyelembe kell venni ezt az adatot is, amely azonban nem egyeztethető össze Karácsonyi szoros időrendre épülő elméletével (a kezdet egy monostor, 1313-ban Gyulamonostora település, 1332-37-ben Gyula település). Hiszen a „capitulum Iulense” megnevezésből az következik, hogy már a XII. század utolsó évtizedeiben létezett egy „Iula” (Gyu32 Vö.: Érszegi: i. m. 13-21. Szerinte az oklevél nem is tekinthető egyszerűen hamisítványnak. Fejér György: i. m. III/l. köt. 155-163. és IV/2. köt. 140., Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. 144., Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpétery Imre. I. köt. 1001-1270. 2. füzet. Bp. 1927. 980. sz„ Archontologia aetatis Regestri Varadiensis. In: VR 3-13., TF I. köt. 595., Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gy. Bp. 1994. 402.,705-706.
