Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
16 Gyula város történetének kezdetei la?) nevű település, ahol monostor is állott. Gyula település eredeti neve így nem lehetett Gyulamonostora, és ezért 1214-ben és 1313-ban egyaránt monostorépületről van szó az oklevelekben. Ha viszont még 1313-ban is fennállt a monostor Gyulán, akkor miként tűnhetett el teljesen nyomtalanul? Ezt az értelmezést egy újabb oklevél vizsgálatának bevonásával azonban bízvást kizárhatjuk. II. Endre király 1232. évi oklevele három falu, Szerhet (Zerhet), Kra- kó (Craco) és Alabian (Álba) határjárását tartalmazza.33 Mindhárom falu a későbbi Gyula település közvetlen közelében volt, Krakó mindössze néhány száz méter távolságra. A határokat megállapítva, Gyula körül a Fehér-Körös mindkét oldalát alaposan bejárták, de Gyula nevű települést, illetve annak határát, sem monostort vagy annak birtokát nem említik az oklevélben. Karácsonyi ezt azzal magyarázza, hogy Gyula akkor még nagyon kis határú község volt, de Scherer már kijelenti, hogy Gyula akkor még nem létezhetett .34 (Ezt az is alátámasztja, hogy a Váradi Regestrum- ban sem fordul elő.) Mivel mi is ugyanerre az álláspontra jutottunk, az okleveleknek új értelmezését kell adnunk. Az 1214-ben szereplő „Iula” település és Iula-i monostor nem lehet azonos Gyulával, illetve Gyulamonostorával, ezért helyüket sem itt kell keresnünk. Ha ez igaz, akkor 1313- ban „Julamonustra” egy monostor nevét jelöli (nem települését), amely feltehetőleg azonos a korábbi Iula-i monostorral, és így „Julamonustrá”-nak sincs köze Gyulához. Eljutottunk tehát „Julamonustra” és Gyula település azonosításának megkérdőjelezéséhez. Karácsonyi és Bunyitay hipotézisével szemben megpróbálunk egy új feltevésből kiindulni, elvégezve az ellenpróbát, amit ők elmulasztottak: lehet-e igazolni azt, hogy „Julamonustra” nem itt, a későbbi Gyula helyén volt? I. Károly király 1313. június 20-án kelt okleveléből egyetlen biztos tény olvasható ki: „Julamonustra” a Fehér-Körös mellett volt. A Fehér-Körös mellett, mintegy 10 kilométerre Gyulától állt egy monostor, a Csőit úri nemzetség gerlai monostora. Két dolog is felhívta figyelmünket e monostorra. Az ifjú Karácsonyi az 1332-37. évi pápai tizedjegyzéket tanulmányozva először azt hitte, hogy Gyulának már két plébániája is volt, egyik a váradi püspökség békési, másik a köleséri főesperességében, ugyanis mindkettőben szerepel „Gúla” nevű falu.35 33 Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. I-XII. köt. Pest, 1860-1874. VI. köt. 503., ВО I. 5-7., Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpétery 1.1. köt. 1001-1270. 1. füzet. Bp. 1923. 494. sz. Az oklevelet újra közli Rácz György: Adatok Elek középkori történetéhez az írásbeli források tükrében. In: Tanulmányok Elek történetéhez I. Szerk. Havassy P. Elek, 2000. 57-85. /Eleki Évszázadok 1./ Lásd a jelen kötetben is! Vö.: Karácsonyi János: Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szánná és Szerhet). In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 65-78. 34 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 138. és GyT I. köt. 36. 35 Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 92.
