Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre } Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 143 történeti források is hallgatnak, de egykori léte a település huzamos fennállása alapján mégis valószínű. Az Árpád-kori és késő középkori leletek együttes előfordulása alapján helye leginkább az egymással összetartozó, s lényegében egyetlen lelőhelyet alkotó Gyula 19. és Gyula 27. sz. lelőhelyen feltételezhető.47 Haan Lajos és Sztraka Ernő 1874. évi terepbejárásának 1878-ban publikált eredménye ugyanakkor - ti. Haan Lajos állítása szerint ettől mintegy másfél kilométerre megtalálták a falu templomának a helyét is - a legutóbb végzett helyszíni szemlék alapján megkérdőjelezhető, viszont további ellenőrzésre szorul.48 (xo. kép) ALABIÁN A labián helyéről több vélemény is kialakult а XIX. század végén neves történészeink között, mert az évszázadokon át létező, malommal is rendelkező település a török időkben véglegesen lakatlanná vált, helye teljesen feledésbe merült, s emlékét még a határnevek sem őrizték meg. Haan Lajos például a Fehér-Körös jobb partjára, Karácsonyi János pedig a Fehér-Körös bal partjára helyezte a települést. Vertics József 1802. évi térképe ábrázolja egyedül Alabián nevét, a Fehér-Körös jobb oldalán, de történetíróink egyike sem hivatkozott e térképre. (8. kép) Ezért volt különösen nagy eredmény, hogy a Gyula környéki régészeti terepbejárások során 1991-ben és 1994-ben sikerült helyét a mai Gyulától nyugatra, a régi Fehér-Körös medrének déli (bal) oldalán egyértelműen azonosítani, s még templomának és templom körüli temetőjének helyét is pontosan meg lehetett határozni. A faluhelyen előforduló leletek szerint Árpád-kori eredetű, késő középkori település volt. Ásatásra itt még nem került sor.49 (n. kép) 11. KÉP Alabián. A középkori falu helyszínrajza 47 Hacsak a település plébániatemplomának szerepét - kezdettől fogva - nem a nagyon közeli törökzugi templom töltötte be. 48 Haan 1991. 6, 22, 1. sz. térkép; Szatmári 1991. 60, 3. sz. térkép; Szatmári 2005. 95; MRT IV/4. 19. sz. lelőhely, Berecz-Gábor-Kocsor-Korondán-Szatmári 1991. évi terepbejárása, illetve MRT IV/4. 27. sz. lelőhely, Berecz-Gábor-Kocsor-Szatmári-Szán- tó 1991. évi és Gyucha-Szatmári-Zatykó 1994. évi terepbejárása. 49 Haan 1870.1. 111; Karácsonyi 1884b. 25-32; Szatmári 2005. 95; MRT IV/4. Gyula 63. sz. lelőhely, Berecz-Gábor-Kocsor-Szatmári-Szántó 1991. évi és Kocsor-Szatmári- Zatykó 1994. évi terepbejárása.
