Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)

Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén

140

Gyula város történetének kezdetei

8. kép Gyula és környéke Vertics József 1802. évi térképének részletén

előtti említése is csak 1232-ből - Szerhet határjárása idejéből - való, de az oklevél szövegéből nem derül ki, hogy Szánná akkor falut vagy csupán pusztát jelentett-e.43

A Gyula környékén található középkori (Árpád-kori és késő középkori) településekre - az egyszerű áttekintés érdekében - az alábbi vázlatos összefoglalókkal érdemes e helyen külön-külön is kitérni. Ehhez a régészeti és okleveles adatok mellett ezúttal csupán két XIX. századi kéziratos térképet hívunk segítségül. Az egyik Békés vármegye térképe, amelyet Vertics József 1802-ben készített,44 a másik pedig Huszár Mátyás igen részletes adatokat tartalmazó, 1822. évi térképe, illetve annak különböző szelvényei.45 Az előbbi ugyanis több olyan, a XIX. századig fennmaradt helynevet feltüntet, amely a középkori oklevelekből ismert, elpusztult falvak emlékét őrzi: „Szeregyháza, Alabián, Györkehely, P. Fövenyes, P. Sza- batka, P. Sz. Benedek, Vári, P. Keszi” (8. kép), a másik pedig - látni fogjuk - még ennél is részletesebb információkat nyújt az egyes középkori falvak helyének azonosításához.

43 Karácsonyi 1896. II. 285. - Az -egyház(a) utótagú helynevekről lásd: Györffy 1963.

497-498; Kristó 1983. 450-455.

44 Az МММ történeti gyűjteményében, ltsz.: Hd.77.195.1.

45 Huszár 1822.