Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
14 Gyula város történetének kezdetei központjában vagy közvetlen közelében. Egy nemzetségi monostor esetében nem lenne érthető sem a templom későbbi felvirágzása, sem a település jelentős mezővárossá fejlődése.28 Ugyanakkor vidékünkön a csolti és a gerlai monostor régészeti feltárása, e monostorok nagyméretű, háromhajós bazilikatemplomai azt jelzik, hogy „Julamonustra” sem tűnhetett el teljesen nyomtalanul, hanem az okozza a problémát, hogy rossz helyen keressük. 1963-ban jelent meg Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza első kötete. Györffy György ebben a Bihar vármegyei Árpád falura vonatkozó adatoknál, a leleszi konvent alapítólevelének egy helyét új módon értelmezve azt írta, hogy „Boleszló váci püspök 1214-ben a gyulai monostornak adta Árpa falut a váradi püspök beleegyezésével”.29 Az oklevél bennünket érdeklő részlete szerint Boleszló püspök a leleszi konventnek „adta a Kanar nevű prédiumot is, amelyet kiváltva adta a Iula-i monostor és apát kérésére, akit Lőrincnek hívtak, és Waste (Wasce) váradi püspök hozzájárulásával Árpa falut egészében 40 háznép szabadossal és 30 ezüstmárkával a kolostorhoz tartozó gazdasági épületek építésére ugyanazon egyháznak, amelyet a közelség miatt mindkét fél hasznosnak látott”.30 A szövegben szereplő kérdéses „capitulum Iulense” megnevezést korábban gyulafehérvári káptalannak fordították. Implom 1964-ben levélben fordult tájékoztatásért Györffyhez, aki válaszában megerősítette a könyvében adott értelmezést. Gyulafehérvárt akkor „Álba” vagy „Álba Transilvana” névvel jelölték, a monostort viszont abban az időszakban „capitulum”-nak is nevezték. „Másra, mint a Zaránd megyei Gyula monostorára nem gondolhatunk” - szögezte le Györffy.31 28 A templomról Jankovich állapítja meg ezt (i. m. 425.), a mezővárosi fejlődésről Bla- zovich László és Bácskai Vera szóbeli véleményét idézzük. 29 TF I. köt. 595. 30 Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. köt. Buda, 1829-1844. III/l. köt. 153-163. 156. Az alapítólevél újabb kiadását vesszük alapul: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. T. I. Kiad. Richard Marsina. Bra- tislavae, 1971. 144-150. 146. Rácz György hívta fel a figyelmünket Érszegi Géza forrás- közlésére, amelyben Wasce a név olvasata: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214). In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XVI. Szerk. Henzsel Á. Nyíregyháza, 2003. 13-28. Ez a Wasce, Wasca vagy Waste azonosítható azzal a Vatával, aki 1186—1189-ig volt váradi püspök. Vö.: Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Bp. 2011.98. 31 Györffy eredményére, amely szerint Gyula első írott említése 1214-ből való, először Kosa László hívta fel a figyelmet: Városunk 750 éves Györffy György kandidátus felfedezése szerint - Gyulai Hírlap. 1964. febr. 25. Implom levele és Györffy válasza: MNL BéML Implom József irathagyatéka, b/4. („Gyula 1214 előtt” c. köteg). Ennek megfelelően próbálta Implom ezt az adatot Gyula történetének rövid ismertetéseibe is beilleszteni mint Gyulamonostora első említését: Implom József: Gyula város története (1214-1964). Vázlat. Gyula, 1968. 6. és Gyula város története. Az őskortól Gyulamonostoráig (1214-ig). In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai... 31-34.
