Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre J Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 137 Gyula középkori teljes környezetét e határvonal jelentős részben csonkítja. A túloldal régészeti kutatottságának fehér foltja miatt ugyanis nem ismerhetjük a középkori település teljes területű környezetét. Ehhez el kellene végezni a túloldal régészeti terepbejárását is, legalább a Fekete-Körös és az országhatár metszéspontjától dél felé, az eleki határ kelet felé meghosszabbított vonaláig. E nélkül ugyanis a középkori Gyula vonzás- körzetének csupán mintegy háromnegyed részét ismerjük, egynegyedéről viszont semmilyen információnk nincs. Más szavakkal: a város mai viszonyok között megrajzolt környezete semmiképpen nem lehet pontos megfelelője a középkori környezetének, hiszen a közeli országhatár mesterséges vonala nyilvánvalóan kettévágja a város vonzáskörzetét alkotó eredeti középkori földrajzi egységet. Míg ugyanis a mai várostól északkeletre lévő, középkori települések hiányában „üres” területek magyarázhatók például a Fekete-Körös kiöntései által veszélyeztetett, egyébként is alacsony fekvésű - tehát a középkorban megtelepedésre alkalmatlan - területekkel, addig ez nehezen mondható el a várostól délkeletre fekvő, ma Magyarország területére eső határrészről. A Fehér-Körös medrétől délre és például a Téglás-halomtól keletre eső, nagy kiterjedésű, lakatlan, középkori falvaktól mentes terület valószínűleg csak úgy magyarázható, ha az országhatár keleti oldalán a határvonalhoz közeli faluhelyek meglétét tételezzük fel. A várostól északra, nyugatra és délre megfigyelhető, földrajzilag arányos elosztású településszerkezet megléte csak így képzelhető el a várostól délkeletre eső területeken is. A mai geopolitikai helyzet tehát nem kedvez a középkori településszerkezet egyensúlyának vizsgálatában, mivel az e területen látható nagyobb „üres” területek minden bizonnyal csupán az országhatár keleti oldalának alacsony szintű régészeti kutatott- ságával magyarázhatók. Kitűnő példa erre a fent említett Gelvács nevű faluhely, amelynek egy része, s ezzel együtt templomának és temetőjének helye már nem a mai Magyarország területére esik. Fordított a helyzet viszont például a Geszttől délre eső középkori Mezőgyarak falu helyét illetően: itt a templomhely a mai országhatár innenső oldalára esik kb. 30-40 méterrel.41 A középkori településszerkezet jellegzetességei mellett nagyon fontos, és eddig csak alig kutatott, az újkorban (például a folyószabályozásoknak köszönhetően) megváltozott, illetve a napjainkban folyamatosan átalakuló felszíni viszonyok miatt a középkori falvak korabeli geográfiai viszonyainak vizsgálata Gyula határában. A folyómedrek kiszáradásával, természetes feltöltődésével, sőt beszántásával egyre inkább eltűnnek azok az éltető vizet biztosító természeti elemek, amelyek meghatározói voltak évszázadokkal ezelőtt (és akár évszázadokon keresztül) egy-egy település 41 Szatmári 2000. 55-56, Abb. 16-17; Szatmári 2005. 118, 193-194, 53-54. kép.
