Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
136 Gyula város történetének kezdetei csak a XIII. századból való határjárás leírására és a ma ismert középkori lelőhelyekre támaszkodhatunk. Az oklevél szövege szerint ugyanis a falu a Fehér-Körös mellett feküdt, s a folyómeder bejárható szakaszain több Árpád-kori eredetű, a késő középkorban elnéptelenedett település helyét is sikerült a régészeti terepbejárásaink során meghatározni. Az utóbbiaknak pedig mindegyikét lehetett az oklevelekben emlegetett falvak valamelyikével azonosítani, így nagy valószínűséggel Szerhet helyét is meg lehet határozni. A falu templomának és temetőjének helye azonban még ismeretlen. Ez viszont - mint ahogy a hasonló faluhelyek templomának egykori léte - így is feltételezhető, hisz egy-egy ilyen, Árpád-kori alapítású, s a késő középkort is megért falu nem lehetett meg évszázadokon keresztül templom nélkül. A lokalizált középkori lelőhelyek, illetve az okleveles adatokból ismert falvak közül tehát talán a legbizonytalanabb Szerhet falu azonosítása. Helyét azonban minden forrás szerint egyértelműen Gyula környékén kell keresnünk, s Árpád-kori és késő középkori említései alapján is folyamatosan lakott településnek kellett lennie.38 A régészeti módszerekkel dokumentált középkori faluhelyek közül ugyanakkor eddig csupán egy lelőhely jöhet számításba, amellyel Szerhet azonosítható lehet, s ez történetesen meglehetősen közel fekszik nemcsak a mai Gyula központjához, hanem a középkori Vári helyéhez is, a Fehér-Körös mellett. Nem jöhet tehát szóba semmiképpen a Gyula szeregyházi határrészén lévő faluhellyel való azonosítása, hiszen azon a lelőhelyen - sem a terepbejárások alkalmával, sem pedig az ásatásokon előkerült leletanyag tanúsága szerint - késő középkori leletek lényegében nem fordulnak elő.39 A csupán késő középkori (XVI. századi) oklevelekben előforduló Szélhalom lakosainak szolgáltatásait érdekes módon kétszer (1555-ben és 1558-ban) is Szerhettel együtt említették, de ennek sem kell feltétlenül egymáshoz földrajzilag is közeli két települést jelentenie.40 (Mint láttuk, Szélhalom a mai Gyula nyugati, Szerhet pedig minden bizonnyal a város keleti szélén lokalizálható.) Gyula mai környezetét vizsgálva azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mai országhatár egyértelműen újkori, mesterséges képződmény, s így 38 Karácsonyi 1896. II. 320-321. 39 Tévesen szerepel a lelőhellyel kapcsolatban késő középkori leletanyag említése két korábbi munkámban. (Szatmári 1996a. 22; Szatmári 2005. 124.) A lelőhelyen ugyanis eddig a középkorból bizonyíthatóan szinte kizárólag csak Árpád-kori leletek kerültek elő, s a gyűjteményünkben lévő, a terepbejárások során talált, ennél későbbi, összesen három darab kerámiatöredék nemcsak késő középkori, hanem akár újkori is lehet. (Jankovich Dénes 1979. évi helyszíni szemléje: МММ RégAd ltsz.: 1660/1979; Szatmári Imre 1985. évi jelentése helyszíni szemléről: МММ RégAd. ltsz.: 1831/1986; MRT IV/4. Gyula 5. sz. lelőhely, Berecz-Kocsor-Márkus-Szatmá- ri-Vágó terepbejárása, 1991; Bálint-Gyucha-Kocsor-Szatmári terepbejárása, 1992. 40 Karácsonyi 1896. II. 300.
