Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)

Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén

Szatmári Imre f Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén

135

A fentiek alapján látjuk tehát, hogy Gyula környékén 16 középkori település közül - jelenlegi adataink alapján - 15-nek a helyét pontosan meg tudjuk jelölni, egynek pedig egyelőre nem ismert az elhelyezkedése. Mellettük természetesen meg kell említeni a központban, valószínűleg a régi Fehér-Körösnek a város mai belterületére eső szakasza északi oldalán elhelyezkedő Gyulát, sőt gondolnunk kell például arra az 1403. és 1404. évi adatra is, amely egyszerre három Szentmóricról tesz említést (1403: Zenthmoroch, alia Zenthmoroch et tertia Zenthmoroch, 1404: Zenthmo- ruch, aliae Zenthmoruch et tertiae Zenthmoruch).31 Ezek az említések például akár egy településnek a három különböző részét jelentik, akár több - ugyanazon a néven emlegetett - falut, a legvalószínűbb, hogy területük még a késő középkor folyamán beolvadt Gyula területébe.32 Ezek sorába tartozik ezenkívül valószínűleg még Bagd, Izsák, Karkó és Turgony falu is, melyekről hasonló adatokkal rendelkezünk.33

A 15 lokalizált település közül nem mindegyik esetében ismerjük pontosan a falu templomának és temetőjének helyét, pedig ez adja egy-egy település vonatkozásában az egyértelmű bizonyítékot a falu létezésére. Pontosan meg tudjuk jelölni a szeregyházi határrészen, a Keresztes-halmon és a Téglás-halmon előkerült templom helyét, továbbá Alabián, Györke, Fövenyes, Szentbenedek és még Boldogfalva templomhelyét is, ugyanakkor azonban még lokalizálásra vár Ajtós, Szerhet, Vári, Kesziegyház, Gel- vács és Szánná temploma és temetője. Az utóbbiak közül csupán bizonytalan régészeti adat szól Ajtós templomának létéről (Haan Lajos 1878. évi adata34), okleveles említések szólnak Vári plébániájáról és papjáról,35 s az -egyház utótagú elnevezés és említés utal Keszi (1418: Kezyeghaz, 1478: Kezeghaz)36 templomos voltára. (Az utóbbihoz hasonló lehet a helyzet a még azonosítatlan Várat - 1418: Waratheghaz - esetében is.37) Mivel az egykori településnek a mai országhatár innenső oldalára eső részén nem találtuk meg, valószínűleg az országhatár túloldalán kell keresni a meglehetősen szórványos okleveles adatokkal rendelkező, s jórészt csak a mai határnevek alapján azonosítható Gelvács templomhelyét. Szánná helye szintén a mai határnév és a többi középkori település lokalizálása alapján azonosítható nagy valószínűséggel, de templomára, temetőjére egyelőre sem régészeti, sem pedig történeti adattal nem rendelkezünk, épp úgy, mint Gelvács esetében. Külön kell szólni Szerhetről, mivel ennek egykori helyére sajnos még helynevek sem utalnak, ezért azonosításában szinte

31 Veress 1938. 6, 8.

32 Karácsonyi 1896. II. 319; Szatmári 2005. 148.

33 Karácsonyi 1896. II. 21,171,175-176, 331.

34 Haan 1991. 6, 19-22.

35 Karácsonyi 1896.1. 77,181, 186-187, II. 162; Veress 1938. 82; Szatmári 2005. 152.

36 Csánki 1890. 735; Szatmári 2005. 131.

37 Csánki 1890. 747; Szatmári 2005. 151-152.