Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
134 Gyula város történetének kezdetei nyugatra, a kétegyházi út nyugati oldalán feküdt Szentbenedek, melynek templomát és temetőjét szintén Implom József találta meg elsőként.22 A város határának délnyugati szögletében, a békéscsaba-kétegyházi vasútvonal északkeleti oldalán, a szabadkai határrészen helyezkedett el a középkori oklevelekben emlegetett Boldogfalva, amelynek templomhelyét - bár azt még a XIX. századi kéziratos térképek is jelölik - sem Implom Józsefnek, sem nekünk nem sikerült már megtalálni, csak a templom körüli temető sírjait.23 A következő középkori, templomhellyel is rendelkező település a mai Gyulától délre található, az eleki határvonal közelében, a Téglás-halom területén. Neve ennek a településnek sem maradt fenn, így azt csak a régészeti terepbejárás során számára meghatározott Gyula 258. sz. lelőhellyel azonosíthatjuk.24 Tovább haladva a megadott irány szerint, Gyulától keletre 4 további faluhelyet találunk. Az egyik Gyulavári belterületének nyugati szélén, a mai (ásott) Fehér-Körös északkeleti oldalán, de a Fehér-Körös régi, eredeti medrétől kissé délebbre található, s elképzelhető, hogy azonos Szerhet faluval.25 A másik ettől kissé északkeletebbre, Gyulavári mai belterületére esik, s a középkori Vári faluval azonos.26 A harmadik a mai Dénesmajor területén található, és talán az oklevelekben emlegetett Keszi/Kesziegyház településsel lehet azonos.27 A negyedik, Dénesmajortól délre eső középkori falu területét kettévágja a mai országhatár. Neve leginkább az oklevelekből ismert Gelvács lehetett.28 A Gyula környékén eddig ismert utolsó középkori faluhely Gyulától északkeletre, a jelenlegi Fehér- és Fekete-Körös összefolyásától délre helyezkedik el, amely minden bizonnyal az oklevelekből ismert Szauna faluval lehet azonos.29 Nem sikerült viszont egyelőre a terepen is pontosan lokalizálni az oklevelekben Várat/Várategyház/Várajt néven emlegetett települést, de helyét a régi kéziratos térképek jelölései és a mai helynevek alapján Váritól északkeletre, a Fekete-Köröstől pedig délre kell keresnünk, ahol napjainkban terepbejárást végezni lehetetlen, ugyanis azon a vidéken jelenleg a nagy kiterjedésű Mályvádi-erdő húzódik.30 22 Szatmári 1996a. 41-52. 23 Szatmári 1996a. 61-66. 24 MRT IV/4. Gyula 258. lelőhely, Berecz-Korondán-Liska-Szatmári-Vágó terepbejárása, 1992. 25 MRT IV/4. Gyulavári 129. lelőhely, Kocsor-Szatmári-Zatykó 1994. és Gábor-Kocsor- Szatmári-Zatykó 1995. évi terepbejárása. 26 MRT IV/4. Gyulavári 1. sz. lelőhely, Szatmári Imre helyszíni szemléje, 1990. (МММ RégAd 2068/1991.) 27 Gyulavári 97,107. sz. lelőhely. Szatmári 2000. 40,49; Szatmári 2005.131. 28 MRT IV/4. Gyulavári 100. sz. lelőhely, Kocsor-Rózsa-Szatmári-Zatykó terepbejárása, 1994. 29 MRT IV/4. Gyula 507. sz. lelőhely, Bálint-Gyucha-Szatmári-Vágó terepbejárása, 1993. 30 Karácsonyi 1896. II. 333-334. (Részletesebben lásd alább!)
