Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
Szatmári Imre у Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén 133 6. kép Gyula és Gyulavári határában régészeti vagy történeti adatok alapján létezett középkori faluhelyek; 1. Gyula-Szeregyháza, 2. Ajtós, 3. Alabián, 4. Szélhalom, 5. Györke, 6. Fövenyes, 7. Gyula 144. lelőhely, 8. Szentbenedek, 9. Boldogfalva, 10. Gyula 258. lelőhely, 11. Szerhet, 12. Vári, 13. Keszi, 14. Gelvács, 15. Szánná, 16. Várat tőút mentén, az egykori Fehér-Körös medrének déli partján azonosítottuk terepbejárásaink során Alabián falu helyét, s megtaláltuk templomának és temetőjének helyét is.18 A város nyugati szélénél, a Kálvária-dombtól északra, a mai Szent Kereszt temető területén emelkedő halom környezetében található az a középkori faluhely, amely - a kutatás jelenlegi szakaszában - leginkább az oklevelekben emlegetett SzélhalommaX azonosítható, s amely talán az itt lévő halomról kapta a nevét.19 Gyulától szintén nyugatra, Szélhalomtól távolabb helyezkedett el Györke, még távolabb pedig Fövenyes falu. Mindkettőnek a templomát Implom József tárta fel elsőként.20 (6. kép) Gyulától délnyugatra, pontosan a Szabadkígyóstól elválasztó határvonalon emelkedik a Keresztes-halom, amelynek tetején egy olyan falunak a templomát és temetője egy részét tártuk fel 1992-ben, amelynek a neve nem maradt fenn (Gyula 144. lelőhely).21 A várostól ugyancsak déltudunk, hogy gyermekként Gyulán egy aranyműveshez került, ő is aranyműves lett, született egy lánya, majd három fia (az első a híres festő apja), de a jelek szerint 6 (Dürer Antal) nem vándorolt ki Németföldre. Haan 1991. 14-15. 18 MRT IV/4. Gyula 63. sz. lelőhely, Berecz-Gábor-Kocsor-Szatmári-Szántó 1991. évi terepbejárása, illetve Kocsor-Szatmári-Zatykó 1994. évi terepbejárása. 19 Karácsonyi 1896. II. 300; MRT IV/4. Gyula 44. sz. lelőhely, Berecz-Gábor-Kocsor- Szatmári 1991. évi és Gábor-Kocsor-Szatmári-Zatykó 1995. évi terepjárása. 20 Scherer 1938.1. 34-35, 39-41; Szatmári 1996a. 23-41, 52-60. 21 Szatmári 1996b. 353-380.