Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Szatmári Imre: Középkori települések régészeti azonosítása Gyula környékén
132 Gyula város történetének kezdetei A Gyula és Gyulavári határában megtalált és dokumentált középkori (tehát XI-XIIL, illetve XIV-XVI. századi) települések oklevelekben említett falvakkal való azonosítása folyamatban van, de részeredményekről már most beszámolhatunk. Ezek a részeredmények pedig szilárd támpontot nyújtanak nemcsak a középkori Gyula elhelyezkedésével és valószínűleg kialakulásával kapcsolatban, hanem a középkori határjárások elemzéséhez és az oklevelekben említett helynevek értelmezéséhez is. A történeti források ugyanis nem mindig adnak magyarázatot egy-egy helynév azonosítására. Az okleveles említések között olvasható Miklóstelke15 például történészi megközelítésben lehet egy lakosok nélküli birtokrész neve és egy település neve is. Régészetileg kimutatható s a terepen azonosítható faluhely hiányában azonban egyértelmű, hogy a név értelmezése számára csakis az előző lehetőség marad: a helynév puszta birtoktestet jelöl, lakosok nélkül, neve pedig a terület birtokosára utal. A régészeti topográfia módszerével felderített régészeti lelőhelyek száma tehát Gyula környékén több százra emelkedett az 1990-es évek tervszerű és következetes kutatásainak köszönhetően. Azóta, bár a lelőhelyek számának jelentős emelkedésére nem számíthatunk, a terepbejárás idején hozzáférhetetlen, erdővel borított vagy éppen beépített területeken, esetleg a terepbejárás módszerével fel nem deríthető, a mai felszín alatt láthatatlanul meghúzódó régészeti korú temetők helyén szórványosan ugyan, de bármikor előkerülhetnek újabb információkat adó régészeti leletek, jelenségek. Nézzük meg ezek után, hogy a mai Gyula környékén milyen egyértelmű, középkori településekre utaló adatokkal rendelkezünk! Ez alapján eddig, a szigorúan csak Gyula város mai közigazgatási határán belül vizsgált területen - ide számítva Gyulavári határát is, de nem számítva Gyula mai belterületét - ugyanis több középkori faluhellyel kell számolnunk. Ha Gyulától északra kezdjük a sort, s az óramutató járásával ellentétes irányban haladunk, először a szeregyházi határrészben lévő faluhelyet kell megemlítenünk, amelynek területén elsőként Implom József végzett jelentősebb ásatást, feltárta a falu templomának alapfalait, s a temető egy részét is.16 Gyula északnyugati szélén, a mai Ajtósfalva közvetlen környezetében helyezkedett el Ajtós falu, ahol Dürer Albert nagyapja és apja is élt.17 A mai, Békéscsabára vezető műút északi oldalán, a pósteleki bekö15 Haan 1870. II. 7. 16 Scherer 1938.1. 31-33; Szatmári 1996a. 14-15. 17 Szatmári 1991. 56-60. Az utolsó mondatba sajnos korrektori hiba csúszott. A mondatrész helyesen: „... hiszen közeledik a Nürnbergbe kivándorolt, Ajtósi Antal első fiának, Ajtósi (majd ott Dürerré lett) Albert halálának 500. évfordulója.” Tudniillik az 1471-ben Nürnbergben született híres festő - ugyancsak Dürer Albert nevű - apjáról van szó, aki Ajtóson született, később sokat tartózkodott Németalföldön, s 1455-ben telepedett le Nürnbergben. A festőművész nagyapjáról, Dürer Antalról csak annyit
