Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József J Gyula város településtörténetének kezdetei 13 megfogalmazásai is. Julamonustra 1313. évi említése lényegében elszigetelt adat maradt, amelyre felépült ugyan egy elmélet Gyula keletkezéséről, de ezt más adatokkal nem sikerült összekapcsolni és alátámasztani. Az utóbbi évtizedek néhány új fejleménye pedig egyenesen arról győz meg, hogy Karácsonyi elmélete nem használható. Az 1971-ben és 1978-ban folytatott régészeti feltárások felszínre hozták Gyula középkori plébániatemplomának alapjait. Az első, klasszikus román stílusú templom a XIII. század vége körül épülhetett, igen nagy méretű, félköríves szentélyzáródású, egyhajós épület volt. E többször bővített, majd meghosszabbított templom lebontása után pedig egy háromhajós gótikus plébániatemplomot emeltek a helyén.25 Számunkra most csak az lényeges, hogy ez a plébániatemplom is Gyula törökzugi részén állt, hasonlóan a XV. század első felében emelt és Implom József által 1931- ben feltárt ferences templomhoz és kolostorhoz. Tehát egyiket sem a mai belváros területén találták meg, ezzel keresztülhúzva Karácsonyi helyrajzi elképzeléseit. (Ráadásul 2004-2008 között Liska András a mai belvárosi katolikus templom sekrestyéje alatt és mellett feltárta a Szent Elek-kápol- na falrészleteit. Világos, hogy e kápolnának nem lehet előzménye egy nagyobb, Árpád-kori bazilika.) A másik figyelemre méltó tény, hogy a templomhoz kapcsolódó kolostorépületre utaló nyomokat nem találtak, ami természetes is, ha az első templomépület létesítése is csak a XIII. század végére vezethető vissza. A régészeti feltárás eredményeként a monostor egyházának és a középkori plébániatemplomnak az azonosítását, illetve a közöttük feltételezett folytonosságot egyértelműen kizárhatjuk. A feltáró régész, Jankovich B. Dénes úgy vélte, hogy nem elvetendő az a magyarázat, miszerint a ferences kolostor épült a XV. században a korábbi, funkcióját vesztett Gyulamonostora alapfalaira.26 Ez is valószínűtlen azonban, mert Implomról tudjuk, hogy alapos, a kor színvonalán álló régészi munkát végzett,27 és XII-XIII. századi falrészleteket nyilvánvalóan meg tudott különböztetni XV. századi gótikus részektől. Az eddigiekből arra az eredményre jutottunk, hogy a középkori Gyula település keletkezését, kialakulását nem egy monostorhoz kell kapcsolni, hanem - mint általában középkori falvaink esetében - a középkori (román stílusú) plébániatemplomhoz. Ez épülhetett a kifejlődő település 25 A feltárás eredményeit Jankovich B. Dénes összegezte: A gyula-törökzugi templom feltárása - BÉ 1982/4. 415-426. 26 Uo. 425. 27 Ezt Szatmári Imre régész állapította meg, aki az Implom által feltárt Gyula környéki falusi templomok hitelesítő ásatását végezte el. Vö.: i. m. 10-12. és uő.: Gyula ferences temploma és kolostora. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk. Haris Andrea. Bp. 1994. 409-434. és Örsi K.-Pamer N.-Pusztai I.: A gyulai középkori ferences kolostorromok bemutatása - Műemlékvédelem. IX. 1965. 78-84.
