Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
Liska András f Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről 117 zok szerint is csak a gótikus templomfalak közvetlen környezetében volt lehetőség ásatást folytatni, valamint azt is említi, hogy az újkori bolygatások nagymértékben gátolták a megfigyeléseket.33 Megfontolandó, hogy az 1970-es évek feltárásainak kiegészítésére érdemes lenne egy új régészeti feltárást kezdeményezni a lelőhelyen. Persze nagyon nehéz lenne megjósolni, hogy a jelenleg beépítetlen területen esetleg lefolytatandó hitelesítő ásatás milyen újabb eredményeket hozna, ám a szisztematikus kutatások eddig mindig megbízhatóbb adatokat nyújtottak, mint a véletlenek és a szűk lelhetőségek mentén zajlott régészeti tevékenységek. A törökzugi lelőhelyen feltárt templomépület első építési periódusának méreteit is érdemes közelebbről vizsgálni. A Gyula környékén ismert, hasonló korú templomok többsége a korabeli falusi templomok átlagos méreteivel rendelkezik. A törökzugi templomépület ezek közül jócskán kiemelkedik, hiszen a kisebb templomok hajóinak hosszától (10-14 m) több mint 8 méterrel hosszabb.34 Természetesen az adatok hiánya miatt csupán koncepcionális választ adhatunk arra a kérdésre, hogy mi volt az oka az átlagosnál jóval hosszabb templom megépítésének, ám az mégis belátható, hogy valószínűleg egy nagyobb lélekszámú település vagy települések közelsége hívhatta létre a 22 méter hosszúságú templom megépítését. Illetve az érvelés úgy is fordítható, hogy ha nem lett volna a Törökzug közvetlen közelében egy vagy több nagyobb lélekszámú falu az Árpád-korban, akkor nehezen lenne indokolható a templomépület szokatlan mérete. A város jelenlegi belterületének É-ÉNy-i határán a topográfiai terepbejárások eredményeképp ismertek olyan Árpád-kori és késő középkori településmaradványok, amelyek alig néhány száz méterre találhatók a törökzugi templomtól.35 Külön említést érdemel az a körülmény, hogy a lelőhelyek mindegyikén együtt fordulnak elő az Árpád-kori és késő középkori leletek, ami a törökzugi templom későbbi, egészen legalább a XVI. századig tartó, folyamatos bővítéseivel, átépítéseivel, illetve használatával állhat összefüggésben. Vizsgáljuk meg a Gyula város belterületén jelenleg ismert középkori lelőhelyek jellegét. Kevés kivétellel templomokról és temetkezésekről tettünk említést a lelőhelyek katalógusszerű felsorolásánál, a településre utaló nyomok a lelőhelyek többségénél csak másodlagos jelentőségűként szerepelnek. Ennek a körülménynek a fontosságát tekintsük át még egyszer! A véletlenszerűen előkerülő régészeti leletek és emlékek csak abban az esetben kerülhetnek múzeumi vagy örökségvédelmi nyilvántartásba, ha 33 Jankovich-Bésán 1982. 417. }i Szatmári 2005. 32. 35 Ezek a következő lelőhelyek: Gyula 18. lelőhely; Gyula 19. lelőhely; Gyula 20. lelőhely; Gyula 21. lelőhely; Gyula 27. lelőhely. (MRT IV/4.)
