Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Liska András: Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről
Liska András J Középkori régészeti adatok Gyula város belterületéről 115 kálatai során keletkezett XVIII-XIX. századi bolygatásokat leszámítva ezen területet is egyértelműen a belterületi középkori településmaradványok emlékei közé sorolhatjuk. GYULA 776. LELŐHELY, KOSSUTH TÉR G yula központi részén, a Kossuth tér teljes rekonstrukciója keretében nagyszabású földmunkákat kezdtek 2006 januárjában. A közműfektetések, és áthelyezések, valamint egy új szökőkút kialakítása jártak a legnagyobb földmunkákkal. A Kossuth tér ÉNy-i részén, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium előtt, az egykori rendezvénytér (ún. „Lenin gödör”) területén akkoriban támfalépítést végeztek. A gimnázium főbejáratához közel eső részen egy NY-K-i tájolású sír került elő, amelyben egy háton fekvő, nyújtott helyzetű csontváz részletét tártuk fel. A sírt egy korábbi beásás, valószínűleg a térnek az 1960-as években történt kialakításakor, már megbolygatta, ezért a csontváznak csak a mellkastól lefelé eső része volt már meg. A férfksontváz jobb térdénél és a jobb lábszár közepén egy-egy, a váz tengelyére merőlegesen elhelyezkedő koporsószeget találtunk. A sírgödör szélei a nagymértékű bolygatás miatt nem voltak megfigyelhetők, a csontok jó megtartásúak voltak. A tájolás és a koporsószegek alapján a sírt késő középkorinak határozhatjuk meg. A környéken hasonló földmunkák folytak, de az említett alapozási árok kivételével ilyen mélységet nem érintettek. További sírokra utaló nyomokat, embercsontot nem találtunk, bár a feltárt sír kora és jellege alapján esetleg további temetkezések feltételezhetők.30 TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI INTERPRETÁCIÓS KÍSÉRLET A belterületi régészeti lelőhelyek számbavételének tapasztalatait az alábbiakban foglalhatjuk össze. A felsorolt régészeti lelőhelyek többségén csak szórványosan vagy egyáltalán nem kerültek elő Árpád-kori leletek. A XIV-XVII. századra keltezhető emlékek túlsúlya részletesebb vizsgálatok nélkül is szembetűnő, és különösebb magyarázatra sem szorul, hiszen a Gyula város területének történetéhez köthető írott források is nagyjából ezeket az évszázadokat adatolják igen gazdagon. Az Árpád-korban a város közvetlen környezete, a gyulai határ igen sűrűn lakott volt, számos azonosítható, és sok esetben templomos faluhely ismert a régészeti topográfiai és a történeti kutatások integrálásának eredményeképp.31 A 30 MRTIV/4. 31 Szatmári 2015.
